Egy lépéssel közelebb: klímacsúcs New Yorkban

Vágólapra másolva!
Most először Kína is ígéretet tett szén-dioxid kibocsátásának jelentős csökkentésére. Ez a New York-i klímacsúcs hozadéka. Ám a Nagy Koppenhágai Megegyezéshez vezető út még hosszú.
Vágólapra másolva!

A világ vezető politikusai idén decemberben Koppenhágában találkoznak majd, hogy a Kiotói Egyezmény folytatásaként megoldást találjanak a globális felmelegedés egyre égetőbb problémájára. A cél olyan megállapodást megkötése, ami 2012-től radikális változásokat hoz a világ minden országának környezetszennyező magatartásában. A megegyezéshez vezető út viszont a legkülönfélébb problémákkal van kikövezve. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára ezért előzetes csúcstalálkozót hívott össze szeptember 22-én New Yorkban.


Változtatást ígér a legnagyobb szennyező

A Koppenhágai Klímakonferencia előkészítéseként közel 100 állam- és kormányfő vett részt az ENSZ főtitkára által összehívott egynapos tanácskozáson. Ban Ki Mun sikeresnek ítélte a konferenciát: nem csak mert a világ vezetői nagy egyetértésben adtak hangot elkötelezettségükről, de azért is, mert most először a legnagyobb szennyező, Kína is ígéretet tett szén-dioxid kibocsátásának jelentős csökkentésére, és a korszerű, tiszta energiaforrások használatára.

A csúcstalálkozón az ENSZ mind a 192 tagállama képviseltette magát. A találkozó alapvető célja az volt, hogy közelebb kerüljenek a hőn áhított megegyezéshez, és a klímaváltozást megfékező globális, radikális változások bevezetéséhez. A Koppenhágai Egyezmény megkötéséhez még hosszú út vezet -- az is elképzelhető, hogy a világ vezetői még a decemberi konferencia előtt, novemberben is összeülnek egyszer. Egy lépéssel mindenesetre most is közelebb kerültek a megoldáshoz.

Ban Ki Mun záróbeszédében igen pozitívan értékelte a New York-i találkozót az ott elhangzott ígéretek miatt, de azt is hozzátette: "Az egész világ hallotta szavaikat, most hadd lássuk a tetteket is. Nincs sok időnk. Az önök kezében van lehetőség és a felelősség, hogy elkerüljünk egy klímaváltozási katasztrófát."


Kína nem ad pontos számokat a csökkentés mértékére

Egyes mérések szerint a világ legnagyobb légszennyezője ma Kína: az egész világ károsanyag-kibocsájtásának majdnem felét az Egyesült Államokkal közös számlájukra lehet írni. Ezért is számít nagy dolognak, hogy a kínai kormányfő, Hu Csin-tao (Hu Jintao) New Yorkban -- most először -- határozott ígéretet tett a változtatásra.

Kína tisztában van vele, hogy a klímaváltozás olyan világméretű probléma, amit csak összefogással lehet megoldani, mondta az elnök, és azt ígérte, egy Norvégia nagyságú területet ültetnek be erdővel, és egy évtizeden belül energiaszükségleteik 15%-át megújuló energiaforrásokból fogják fedezni.

Bár ennél konkrétabb adatokat nem szolgáltatott -- például, hogy szén-dioxid kibocsájtásának "jelentős csökkentése" pontosan hány százalékot jelent --, Kína hajlandósága mérföldkőnek számít. Még úgy is, hogy Hu Csin-tao hozzátette, szerinte a fejlett országoknak sokkal többet kell tenniük a klímaváltozás megfékezésére, mint nekik, mivel valójában ezek az országok a felelősek a múltbéli évszázados szennyezésért.


Szegény és gazdag egyaránt szennyez

Barack Obama amerikai elnök elismerte, hogy az USA klímapolitikája az utóbbi években lelassult, de kijelentette, most "új korszak kezdődött", hiszen az Egyesült Államok az elmúlt nyolc hónapban többet tett a tiszta energiaforrások népszerűsítéséért, illetve a szén-dioxid kibocsátás visszaszorításáért, mint eddig valaha.

Forrás: AFP

Szmogos augusztusi nap Pekingben. Kína a világ legnagyobb CO2-kibocsátója az USA mellett

A klímaváltozás globális megfékezésének egyik legnagyobb problémája az, hogy a legszegényebb államok is szerepelnek a legtöbb üvegházhatású gázt a légkörbe engedők között (mint például India vagy Kína), és vezetőikben hiába lenne meg a hajlandóság a csökkentésre, megfelelő technológia híján kénytelenek továbbra is a régi, környezetszennyező módszereket és energiaforrásokat alkalmazni.


Őrült sok pénz kell - az üzleti életnek is be kell szállnia

A találkozónak ezért is fontos a másik fejleménye: Yukio Hatoyama japán miniszterelnök megígérte, a jövőben hajlandóak még nagyobb pénzügyi és technológiai segítséget nyújtani a fejlődő országoknak. Igaz, az, hogy Japán konkrétan mennyi pénzt áldozna erre, egyelőre nem hangzott el.

A világ vezető politikusai egyetértenek abban, hogy ahhoz, hogy a környezetkímélő technológiák a szegényebb országokban is elterjedhessenek, hathatós nemzetközi pénzügyi támogatásra, vagyis hatalmas összegekre lesz szükség, méghozzá a privát szférából is. A legszegényebb, legsebezhetőbb országok ráadásul nem csak ezért szorulnak támogatásra, hanem amiatt is, hogy a már elkerülhetetlen természeti katasztrófákat átvészeljék.

A Koppenhágai Egyezmény tartalma tehát lassan elkezdett körvonalazódni. A finanszírozási terv mellett az erdők védelme nagy valószínűséggel belekerül majd a megállapodásba valamilyen formában, és a dokumentumban biztosan érinteni kell a nemzetközi légiközlekedés és -szállítás okozta, egyre nagyobb mértékű szennyezés megfékezését is.

2020-ig a Föld 1990-ben mért károsanyag-kibocsátásának 25-40%-al való csökkentését tűzte ki most célul a legtöbb fejlett ország vezetője, és ahogy az beszédeikből kiderült, ők is tisztában vannak vele, hogy nekik kell kezdeni a példamutatást.

Hirschl Zsuzsanna