
A Nature, a világ legrangosabb tudományos folyóirata nemrégiben közölte 28 vezető tudós közös tanulmányát a Földet érintő olyan kihívásokról, amelyek drasztikusan megváltoztathatják környezetet - sőt, akár az emberiség létezését is fenyegethetik.
Az összeállítás kilenc olyan erőforrást határozott meg, amelyeket a közel hétmilliárd földlakó kisebb, vagy nagyobb mértékben, de egyre jobban kihasznál (a legfrissebb becslések szerint 6,78 milliárdan zsúfolódunk a bolygón). Aggasztó, hogy ebből a kilenc erőforrás közül három esetében a küszöbértékeket meghaladta az emberi beavatkozás, s ez már igen komoly változásokat jelez a bolygó életében.
Szén-dioxid kibocsátás
A légkörbe kerülő szén-dioxid a globális felmelegedés legfőbb oka. Nem meglepő, hogy ez az egyik kategória, amelyet tekintve már meghaladtuk a határértéket, s ennek hatásait már a bőrünkön érezzük. A kutatók szerint a tűréshatár 350 ppm (egymillió részecskényi levegőből 350 szén-dioxid) lenne, azonban jelenleg már 387 ppm-nél járunk, s a koncentráció egyre jobban emelkedik.
Nitrogén és -foszforszennyezés
Ez a kategória kissé "felemás", ugyanis a gépesített mezőgazdasági termelésnek köszönhetően már a küszöbértéknél magasabb nitrogénszintet mérnek szerte a világban. Ez annyit jelent, hogy több vegyi anyag került a földekbe -- s ennek következményeként az óceánokba --, mint amennyit a bolygó képes feldolgozni, semlegesíteni. A szintén főként műtrágyákban használt foszfort tekintve azonban még van idő változtatni.
Ózon
Az egyetlen kategória, amely kapcsán jó hírek érkeznek. A kutatók szerint az ózonréteget károsító anyagokat betiltó 1987-es rendeletnek köszönhetően Földünk ózonpajzsa lassan, de biztosan regenerálódik, s ezért az ultraibolya-sugárzás szintje általánosságban biztonságosnak tekinthető.
Édesvíz-használat
Egyelőre ugyan még nem értük el a küszöbértéket, azonban ha a Föld lakossága továbbra is ilyen mértékben növekszik, rövidesen komoly problémáink lehetnek. A Scientific American tudományos magazinnak nyilatkozva az egyik szakember ez beláthatatlan következményekről beszélt, az olyan területeket tekintve át, ahol már most is komoly problémákat okoz a vízhiány. Ilyen például az Aral-tó környéke Ázsiában, illetve hét jelentősebb folyó - köztük a Colorado - amelyek már nem érik el a tengereket.
Feléljük a földet
Egyelőre még nem érte el a fordulópontot a természetes földterületek - erdők, mocsarak - kihasználtsága, azonban a népesség növekedése miatt egyre nagyobb mértékben alakítják ezeket a régiókat monokultúrás szántóföldekké, illetve településekké. Az élelmiszer iránti egyre nagyobb igény pedig súlyosbítja ezt a folyamatot.
A fajok sokfélesége
A biodiverzitást tekintve az emberiség már eddig is komoly károkat okozott a természetnek. Számos biológus szerint a földlakók ténykedése miatt az elmúlt mintegy ötmilliárd év hatodik jelentős kipusztulási hullámának lehetünk tanúi. A Nature-ben megjelent tanulmány szerint napjainkban a fajok kihalásának mértéke akár ezerszerese is lehet a természetesnek.
Savasodó óceánok
Bár még ebben a kategóriában sem érte el a küszöböt a szennyezés szintje, az egyre jobban iparosodó társadalmak egyre több szén-dioxidot bocsátanak ki, ez pedig egyre nagyobb mértékben savasítja az óceánok vizét. Ez rombolja a korallzátonyokat, illetve gátolja újak kialakulását, emellett pedig ellehetetleníti a gerinctelen tengeri lények mészvázának, külső héjának kialakulását. A Yale egyetem egy, a közelmúltban elvégzett vizsgálata szerint az óceánok vize jelenleg százszor gyorsabban savasodik, mint az elmúlt húszmillió évben bármikor.
Vegyi szennyezés
Az emberi működés óriási területeket szennyezett be mérgező vegyi anyagokkal, nehézfémekkel, radioaktív hulladékkal, a kutatók pedig úgy vélik, hogy ezek a vegyületek komolyan károsítják a különböző élőlények génállományát. A tudomány azonban egyelőre még nem tudta pontosan felmérni a szennyezés mértékét.
Légkört károsító anyagok
A korom, a különböző aeroszolok és egyéb veszélyes részecskék a légkörbe kerülve egészségügyi problémákat okozhatnak, emellett hozzájárulnak a szmog kialakulásához, azonban a kutatók -- az előző kategóriához hasonlóan -- egyelőre még nem tudták megállapítani azt a küszöbértéket, ami felett a folyamat jelentős károkat okoz.
[origo]
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják.