Az ázsiai barna felhők az egész földi klímát módosíthatják

Az Ázsia déli részén élők érdekes jelenségnek lehetnek szemtanúi: minden évben egy három kilométer vastag, úgynevezett barna felhőréteg figyelhető meg az égen január és március között. A felhőket az ipari tevékenységgel, a közlekedéssel és az erdőirtásokkal a levegőbe kerülő szennyezőanyagok alkotják, amelyek komolyan módosíthatják az egész Föld éghajlatát.

Az elmúlt években már többször is vizsgálták az ázsiai "barna felhők" éghajlatmódosító hatásait. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretein belül végzett kutatás eredményei szerint nagyjából a negyedére csökkent a Föld legszennyezettebb tájait, tehát a "barna felhővel" borított dél-ázsiai területeket érő napfény mennyisége az elmúlt évtizedek alatt, tudósít a Reuters hírügynökség. Ennek oka, hogy a levegőben lévő apró aeroszol-részecskék a Napból érkező sugárzás jelentős részét visszaverik, amelyek így nem érik el a földfelszínt. Amennyiben a kialakult barna felhőréteg feloszlana, a globális átlaghőmérséklet akár 2 fokkal is emelkedhetne - állítja a kutatás vezetője, Achim Steiner, aki egyben az UNEP ügyvezető igazgatója.

Gyorsabban olvadnak a gleccserek a barna felhők miatt

A különböző szennyezőanyagokból álló felhőknek emellett természetesen más hatásai is vannak. Igaz, hogy a levegőben lévő aeroszol-részecskék visszaverik a napsugarakat, de az apró, fekete koromrészecskék elnyelik a beérkező sugárzás egy részét. A két hatás együttesen azt eredményezi, hogy a földfelszín közelében hűvösebb van, míg az atmoszféra alsóbb rétegeiben melegedés figyelhető meg. Ezzel magyarázható a Himalája magasabb részein lévő gleccserek gyors olvadása. Ez a folyamat a környezetvédők mellett már az ázsiai politikusokat is foglalkoztatja, mert ezek a gleccserek táplálják Ázsia legnagyobb folyóit, amelyek többmillió ember ivóvíz-ellátásáért felelnek.

Az első ködök miatt még szennyezettebb novemberben Új-Delhi levegője

A levegőben lévő aeroszol-részecskék ugyan hozzájárulnak a felhőképződéshez: a levegőben lebegő kisméretű szennyezőanyagok kiváló kondenzációs magvak, tehát megfelelő alapot biztosítanak az esőcseppek és hópelyhek kialakulásához. Ám ha ezek az aeroszolok túl nagy mennyiségben vannak jelen a légkörben, az esőképződéshez szükséges méretű esőcseppek nem tudnak kialakulni, ez pedig az indiai és dél-kínai monszunidőszak rövidüléséhez vezethet.

A kutatók a "barna felhők" mezőgazdaságra gyakorolt hatásait is vizsgálják. A jövőben az egyik legnagyobb veszélyforrásnak azt tartják, hogy a kevesebb beérkező napsugárzás miatt a növények kevesebbet tudnak fotoszintetizálni, így kevesebb lesz a betakarítható termés is, amely miatt megemelkednek az élelmiszerárak.

Az egész Föld veszélyben van

Ezekeknek a lokálisan kialakult "barna felhőknek" az egész Földre kiterjedő hatásuk van, hiszen a szél által szállítva néhány nap alatt több ezer kilométeres távolságokat tudnak megtenni. Ilyen "barna felhőket" már nemcsak Ázsia déli részén, hanem Afrika, Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa területei fölött is megfigyeltek már. A kutatók szerint évente többmillió ember halálát okozzák a levegőszennyezéssel összefüggésbe hozható légúti megbetegedések.

Égetik a földeken kintmaradt termény maradványait Észak-Indiában. A füst piszkos barnásszürke
a NASA Aqua műholdjának MODIS spektroradiométerével november 3-án készült felvételen