Fogadjunk-e idén a fehér karácsonyra?

Egy hónap múlva karácsony. Míg más jeles napokon a többség derült időjárást és napsütést szeretne, vagy éppen csillagos ég alatt óhajtja végignézni a tűzijátékot, addig karácsonykor pont az alacsony hőmérséklet és egy bizonyos csapadékfajta szerepel a társadalom kívánságlistáján. Megnéztük, a korábbi adatok alapján mi az esélye a havas ünnepnek.

Idén a Vas megyei Felsőcsatárról érkezik az ország karácsonyfája. A 16 méter magas, negyvenéves lucfenyőt december 1-jén vágják ki, majd az Országház előtt, a Kossuth téren állítják fel. Díszkivilágítását december 6-án este kapcsolják be - felsőcsatári gyerekek nyomhatják meg a kapcsolót.

Ünnepnapokon egy egész országnak komoly elvárásai vannak az időjárással szemben. Már gyermekkorában szembesül az ember a felismeréssel, hogy az év végi ünnep szempontjából rossz korban él. A szülők, nagyszülők állítása szerint az ő idejükben hatalmas hó volt karácsonykor, néha még közlekedni is alig lehetett. Romantikus beszámolókban írják le az ünnepi készülődést, miközben természetesen odakinn hull a hó, és a lámpák fényében csillog a friss hótakaró. Felmerül a kérdés: valóban több volt régen a fehérebb karácsony, vagy csak a szelektív emlékezéssel állunk ezúttal is szemben? Mind a kettő igaz.

A pontos időjárási mérések és megfigyelések alapján elmondható, az elmúlt évszázadban voltak olyan évtizedek, amikor hazánk nagy részén legalább hét esetben volt hótakaró karácsony napján. Más évtizedben - például a 80-as években - csupán egy fehér karácsonyunk volt az ország döntő részén. Ha az évtizedeket nézzünk, nem állapíthatunk meg egyértelműen csökkenő trendet. Például a 40-es és 60-as években gyakori volt a fehér karácsony, a század elején azonban voltak "feketébb" évtizedek is. A XX. század első karácsonyán napközben 9 fokot mutatott Budapesten a hőmérő, és még éjszaka is bőven fagypont felett alakult a hőmérséklet. A 90-es években pedig határozottan több fehér karácsonyban volt részünk, mint az azt megelőző évtizedben.

Természetesen annak is döntő szerepe van, hogy melyik karácsonyozó az ország melyik részén él. A hazánkra jellegzetes téli mediterrán ciklonok egyik sajátossága, hogy a csapadék halmazállapotában éles átmenetek vannak. Így előfordul, hogy amíg egyik megyében 30 centi hó hullik, máshol egész nap szakad az eső. 1995. december 6-án a Dunántúlon helyenként fél méteres hó hullott, míg a középső és keleti országrészben enyhe időben esett az eső.

A fehér karácsony meghatározását leszűkítve a legkívánatosabb feltételekre, nevezetesen hogy nem csak a hótakaró jelenlétét követeljük meg, hanem hogy az előeste napján, december 24-én essen a hó, akkor az előfordulás a fentieknél jóval ritkábbra adódik. A főváros környékén akár másfél évtized is eltelik két ilyen esemény között.

A legutóbbi emlékezetes fehér karácsony 1998-ban volt, akkor az ország 80 százalékát vastag hó borította, jóval fagypont alatt maradt a hőmérséklet, bár 24-én csak kevés helyen esett a hó. A nagy területi eltérésre kiváló példával szolgál a két évvel ezelőtti ünnep: bár hazánk nagy részén ültünk a fekete hidegségben, Baranya megyében egy mediterrán ciklonnak köszönhetően december 24-27. között végig szakadt a hó.