Strapabíróbb gyomokat eredményez a géntechnológia

Vágólapra másolva!
Kecsegtető volt a "zöld" géntechnológia ígérete, hogy a forradalmi módszerrel alig lesz szükség irtószerekre - egy friss jelentés most azonban teljesen más képet fest. Van viszont olyan terület, ahol a génmanipulált növények beválnak: az aknakeresés.
Vágólapra másolva!

Azóta, hogy tizenhárom évvel ezelőtt engedélyezték a génmódosított növények kereskedelmi léptékű termesztését, mintegy 145 millió kilogrammal növekedett a peszticidek, vagyis gyomirtó szerek felhasználása. Charles Benbrooknak, az amerikai Organikus Központ kutatójának tanulmánya szerint ennek egyik oka, hogy rohamosan nőtt azoknak a gyomnövényeknek a száma, amelyek immúnisak a kijuttatott gyomirtókkal szemben. Felmérése az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatain alapult.


Rákkeltő gyomirtókkal próbálkoznak a termelők

Az érintett gazdálkodók még több vegyi anyaggal próbálnak győzedelmeskedni a gyomok felett - nyilatkozta a Der Standard című osztrák lapnak Werner Müller, a Global 2000 osztrák környezetvédelmi szervezet géntechnológiai szakértője.

- Kilátástalan küzdelmükben egyre brutálisabb eszközökhöz nyúlnak, például olyan őskövületnek tekinthető gyomirtókhoz, mint a parakvát vagy a hírhedt 2,4 D, amelyet az amerikaiak a vietnami háború során vettettek be Agent Orange néven (Narancs ügynök - a fantázianév a szállítására szolgáló narancsszínű hordókról származik).

Nem véletlen, hogy ezeket a vegyületeket általában már nem használják. Ha az ember belélegzi a parakvátot, az tüdővizenyőt okozhat, de szív- és érrendszeri funkciókárosodást és tüdőfibrózist okozhat. Az anyagnak való kitettség halálhoz is vezethet, ha nagy a parakvát koncentrációja. Az anyag ezenfelül nagyon mérgező a vízi élőlényekre. A rákkeltő dioxint tartalmazó Narancs ügynökkel az amerikai hadsereg a vietnami erdőket permetezte 1961 és 71 között. A cél az volt, hogy a sűrű őserdő lombját megritkítsák

A vietnami kormány háború utáni statisztikái szerint 4,8 millió embert fertőzött a 2,4 D: közülük mintegy 400 ezren meghaltak, és félmillió gyermek jött világra születési rendellenességekkel. Az Agent Orange nagyjából 1:1 arányú keveréke két fenoxil-alapú gyomirtónak, a 2,4-diklór-fenoxi-ecetsavnak (2,4-D) és a 2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsavnak (2,4,5-T). Ez utóbbit Magyarországon Tormona 100 és Trifenoxin 100 néven használták a kétszikűek növekedésének gátlására. Káros hatásai miatt azóta itthon is betiltották.


Aknák ellen lúdfűvel

A géntechnológia gyakorlatilag a növénynemesítés 12 ezer éves folyamatának folytatása csúcstechnológiával. Míg korábban a nemesítők a láthatóan rokon fajok keresztesével kísérleteztek, és a hasznos mutánsokat válogatták ki, az örökítőanyag, a DNS manipulálásával közvetlenül lehet megváltoztatni a növény tulajdonságait.

Forrás: AFP

Mivel nem tudni, a génmódosított növényeknek évtizedek múltán milyen káros hatásai
jelentkezhetnek, vannak különösen óvatos fogyasztók. A fotón a génmódosított növények
elleni harc önkéntesei ellenőrzik, tartalmaz-e a felvágott GMO-szóját a franciaországi Lanesterben

Az eljárás korlátait az jelenti, hogy a kutatók ismeretei a sejtekről messze állnak a tökéletestől, tehát a kívánt gén beültetése után csak hosszas és alapos vizsgálatok lefolytatása után lehet eldönteni, hogy kizárólag csak a kívánt hatást érték-e el a beavatkozással, például nem kezd-e a növény valamilyen nemkívánatos mérgező anyagot termelni, és egyáltalán, alkalmas-e a fogyasztásra. A géntechnológia tehát bizonyos értelemben ugyanolyan "lutri", mint a száz évvel ezelőtti keresztezési kísérletek: előre nem lehet százszázalékos bizonyossággal garantálni a sikert.

Van olyan terület, ahol a génmódosított (GMO) növények - úgy tűnik - beváltak. A GMO-lúdfű vörösen elszíneződik, ha gyökerei robbanóanyaggal találkoznak. Ez roppant hasznos a fel nem derített aknamezők feltárásában.

Habár már tíz éve érvénybe lépett a szárazföldi aknákat tiltó egyezmény, a fel nem szedett robbanótöltetek évente még mindig csaknem húszezer halálos áldozatot követelnek világszerte. Rejtett aknamezők több mint 80 országban találhatók, többek között a volt Jugoszlávia területén, Szomáliában, Mozambikban, Kambodzsában, Irakban és Afganisztánban. Máig igen nehéz rábukkanni az elásott aknákra, ezért a kutatók olcsó, egyszerű és megbízható módszereket keresnek - a génmódosított lúdfű az egyik közülük.

Az eljárás hátránya a lassúság, mert természetszerűleg ki kell várni, amíg a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartó növény megnő. Skót egyetemisták ezért aknajelző baktériumok kifejlesztésén dolgoznak, melyek világítani kezdenek, mihelyst robbanószerrel érintkeznek. Az Edinburghi Egyetemen tanuló fejlesztők úgy képzelik el a világító mikrobák bevetését, hogy színtelen folyadékkal elegyítve fújnák ki őket az átvizsgálandó területre. Néhány óra elteltével zöldes fény jelezné az elásott aknák helyét. A hallgatók úgy ültették be egy zölden világító fehérje génjét az örökítőanyagba, hogy akkor aktiválódjon, amikor a baktérium az elásott robbanószer által kibocsátott vegyi anyagokkal érintkezik.