Nehéz megúszni életmódváltás nélkül a szén-dioxid-csökkentést

Fapados repülő helyett szupergyors vonattal járunk, és egyre többször hagyjuk otthon a benzines, dízeles autót. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású Európáért muszáj némileg változtatniuk az életmódjukon a földrész lakóinak, vonta le a következtetést a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet.

Az életmódváltás első jele: a hagyományos százwattos izzókat uniós döntéssel kivonták a forgalomból

40 százalékkal lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását középtávon Európában, s az energiafelhasználást akár az ötödével is vissza lehetne nyesni. Mindez a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) új tanulmányából derül ki, melyet egy héttel a koppenhágai klímacsúcs előtt jelentetett meg az intézmény, partnerségben a Föld Barátai Európa nevű zöld szervezettel. A jelentést a Magyar Természetvédők Egyesülete ismertette.

A tanulmány elsőként igazolja, hogy Európa meg tudná duplázni azt a célszámot, ami arra vonatkozik, mennyivel kell csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását. A CO₂-csökkentést 2020-ra lehetne megvalósítani. A tanulmány szerint ez a minimum ahhoz képest, amit a fejlett országoknak tennie kell a klímakatasztrófa elkerüléséért.

Az európai GDP 2 százalékába kerülnének a változtatások

A tanulmány egy átfogó tervet ad Európa számára. E szerint 22 százalékkal kéne visszafogni az energiafelhasználást, ebből adódóan az üvegházgázok kibocsátása 40 százalékkal csökkenne. Az eszközök: az energiahatékonyság radikális javítása, a fosszilis tüzelőanyagok gyorsított ütemű helyettesítése megújuló energiaforrásokkal úgy, hogy az európaiak változtatnak életmódjukon is.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy 2020-ra 69 százalékra kell csökkenteni az autós utazások számát, melyek manapság az összes utazás 75 százalékát teszik ki (2005-ös adatok szerint). A tanulmány nem jósol fényes jövőt az egyre népszerűbb fapados repülőutaknak: az Európán belüli légiutakat nagy sebességű vasútvonalak kéne hogy felváltsák. Ezenfelül a 2020-as évektől egyre több elektromos autó kéne hogy járjon az utakon, míg 2050-re gyakorlatilag az összes járműben le kéne cserélni a belső égésű motort.

A modell szerint 2020-ig 22 százalékos, 2050-ig pedig 62 százalékos abszolút értékű energiafelhasználás-csökkentés érhető el. A háztartásokra vetítve ez évi 2,5 százalékos csökkentést jelent. A jelentés becslést ad e forgatókönyv uniós költségére. A kibocsátáscsökkentő lépések az Európai Unió (EU) bruttó hazai termékének, GDP-jének 2 százalékába kerülnének, míg a fejlődő országoknak nyújtandó megfelelő pénzügyi támogatás az EU GDP 1-3 százalékát tenné ki.

A tanulmány szerzői úgy vélik, Európa képes a felelősségével arányos részt vállalni a globális kibocsátáscsökkentésből. A 40 százalékos mérséklést Európa meg tudja valósítani és meg is tudja fizetni - olvasható az MTVSZ közleményében. A jelenlegi politikai javaslatok azonban nem elég ambiciózusak, ezért az európai politikusoktól bölcs politikai irányváltásra és elhatározásra van most szükség a tanulmány szerint.

Magda Stoczkiewicz, a Föld Barátai Európa igazgatója  úgy véli, az EU képes oly módon csökkenteni a kibocsátást, hogy az nemcsak az európai állampolgárok életminőségét javítja, hanem a világ fejlődő része számára is biztosítja a jogot a fenntartható fejlődésre.

Bécs egyötödével tervezi mérsékelni a karbonlábnyomát

Jó példa a csökkentési tervekre Bécs. Az osztrák főváros az 1990-es adatokhoz képest 21 százalékkal szeretné csökkenteni az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2020-ig. A Klímavédelmi Program 2 (Klip 2) elfogadása után 2010 és 2020 között évente 1,4 millió tonnával fogják vissza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A Klip 2 konkrét intézkedéseihez tartozik egyebek között a távhőszolgáltatás alkalmazásának ötven százalékra emelése, a tömegközlekedés további kiépítése és a személygépkocsi-forgalom csökkentése. Az 1990-es értékekhez képest megduplázzák a megújuló energiahordozókból nyert energia mennyiségét is. Ulli Sima, a városi tanács környezetvédelemmel foglalkozó tagja elmondta: az 1999-ben elfogadott Klip 1 segítségével eddig is már évi 3,1 millió tonna gáz kibocsátását tudják elkerülni, így 2020-ra  évente 4,5 millió tonna gáz légkörbe jutását akadályozhatják meg.

Az osztrák átlaghoz képest már most a fővárosban a legalacsonyabb az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás mértéke. "Miközben országos szinten drámaian növekszik a gázkibocsátás és Ausztria lassan fényévekre távolodik a kiotói egyezmény célkitűzéseitől, Bécs városa már 1999-ben a helyes irányba állította váltóit" - büszkélkedik a városi tanács tagja.