Tonnaszám kerülnek karácsonyi ajándékok a kukába

Egy nemrégiben készült felmérés szerint több mint 825 ezer karácsonyi ajándék landol majd a kukában az ünnepek után Ausztráliában. A szemétbe kerülő tárgyak és élelmiszerek persze nem csak karácsony környékén produkálnak ekkora számokat, valójában az emberek egész évben és az egész világon - főként Amerikában - vásárolnak mindenből sokkal többet, mint amennyire szükségük van.

"Idén az ausztrálok becslések szerint 6,4 millió karácsonyi ajándékot adnak majd tovább, váltanak vissza a boltban vagy dobnak ki." - nyilatkozta a felmérést kezdeményező Blurb Australia nevű honlap munkatársa, Jo Sabin. A közvéleménykutatás eredménye szerint a megajándékozottak nem kevesebb, mint egyharmada biztosan visszaváltja vagy továbbajándékozza a karácsonyi meglepetést. A személyre szabott, házilag készített ajándékok többségétől nem szabadulnak meg, a tendencia elsősorban a boltokban vásárolt termékeket érinti.

"Ez egy csomó elvesztegetett energia és pénz. Ha biztos akarsz lenni abban, hogy karácsonyi ajándékodat megtartják és értékelik, a tuti tipp, hogy tedd azt személyessé." - ajánlja a honlap munkatársa. A kutatásból az is kiderült, hogy az ausztrál nők több mint 55 százaléka továbbadja barátainak a neki nem tetsző ajándékokat, és minden ötödik visszaviszi a boltba.

Sokkoló számok

Nem csak karácsonykor, és persze messze nem csak Ausztráliában vesznek az emberek sokkal több tárgyat és élelmiszert, mint amennyire feltétlenül szükségük lenne. A felesleg a leggyakrabban a kukában landol, ami hihetetlen pazarlásnak számít. Egy szintén mostanában megjelent tanulmány szerint az Egyesült Államok élelmiszerkészletének csaknem 40 százaléka végzi pályafutását érintetlenül a szemétben. A számok sokkolóak, a tendencia pedig egyre romlik.

Egy lemúr ajándékai: szárított gyümölcsökkel töltött cipőket kapott Mikulásra
a hamburgi állatkert kilenc gyűrűsfarkú makija (Lemur catta)

A fogyasztókkal készített interjúk és a hulladékelemzések összevetéséből létrejött adatok ráadásul nem is teljesen pontosak. Kevin Hall, a Maryland állambeli National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK, azaz Nemzeti Diabétesz, Emésztési- és Vesebetegségek Intézete) kutatója és csapata a szokásos, pontatlan módszerek helyett az emberi anyagcserét próbálta meg modellezni.

Elemezték az Egyesült Államok lakosainak átlagos testsúlyát 1974 és 2003 között, és kiszámították, a résztvevők mennyi ételt fogyasztottak el az eltelt idő alatt, feltételezve, hogy átlagos mozgásuk mértéke nem változott. A felhasznált energia mennyiségét ezután összehasonlították az amerikaiak számára elérhető élelmiszerek becsült összmennyiségével. Ezt a mennyiséget az amerikai kormány által az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetéhez (FAO) elküldött jelentései alapján állapították meg - számolt be a Science Magazin hírportálja.

Nézd meg az Ökomikulást az OzoneNetwork műsorán!

Az elérhető és az elfogyasztott kalóriák közti különbség egyenlő az 1974 és 2003 között amerikaiak által elpazarolt, kidobott élelmiszer mennyiségével. 2003-ban mintegy 3750 kalória volt elérhető minden egyes amerikai számára, de ebből csupán 2300 kalóriát fogyasztottak el. 1450 kalória ment tehát veszendőbe, ez pedig az elérhető élelmiszerkészlet 39 százaléka - írta a Hall-féle kutatócsoport a Plos One című folyóiratban. Ez az érték jócskán meghaladja az amerikai mezőgazdasági minisztérium által fogyasztókkal készített interjúk alapján megbecsült 27 százalékos értéket.

Többet veszünk, többet eszünk

Szakértők szerint a pazarlás legnagyobb része az otthonokban történik. Egy korábbi tanulmány már rávilágított arra, hogy a hulladékok mintegy húsz százalékáért a termelés a felelős, az elosztás további húsz százalékért, míg végül a fogyasztói szegmens a maradék hatvanért tehető felelőssé. Úgy tűnik, napjainkban nagyobb a pazarlás, mint valaha. Kevin Hallés kollégái modellje azt sugallja, hogy a kidobott étel aránya meredeken emelkedett az elmúlt 35 év során, hiszen 1974-ben még csak a élelmiszerek 30 százaléka ment veszendőbe.

Egyes szakértők ezt a hírt azzal magyarázzák, hogy az élelmiszerek átlagos reálára folyamatosan csökkent az elmúlt évek folyamán. Ha drágább lenne az étel, csökkenteni lehetne a pazarlás mértékét - ezt állítja Greg Keoleian vegyészmérnök, a Michigani Egyetem Fenntartható Rendszerek Központjának társigazgatója. Az sem elhanyagolható tény, hogy a legtöbb amerikai eleve többet eszik, mint amennyire feltétlenül szüksége lenne. A kidobott élelmiszer és a túlfogyasztás együttesen határozzák meg az Államok élelmiszer-rendszerének fenntarthatóságát - tette hozzá Keoleian.

A probléma persze koránt sem csak az Amerikai Egyesült Államokat érinti, a fogyasztási szokások változásai az utóbbi fél évszázadban világszerte rengeteg felesleg felhalmozódásához vezetnek. A Kevin Hall vezette kutatócsoport a jövőben ezért más országokra is ki szeretné terjeszteni elemzését. A leginkább az általában beosztó ország, illetve nemzet hírében álló Japán eredményeire kiváncsiak.