Nem szorította le a klímaváltozást a válság az aggódási toplistáról

Valamelyest csökkent  a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya a két évvel ezelőtti szinthez képest, Magyarországon és globálisan egyaránt - derül ki a Nielsen közvélemény-kutató cég 2009 szeptember-októberében készült online felméréséből.

"A globális gazdasági válság átmenetileg kiszorította a közérdeklődés első vonalából a klímaváltozás témáját. De most a recesszió kezd visszahúzódni, és arra számítunk, hogy a koppenhágai csúcsértekezlet megint az érdeklődés homlokterébe hozza a globális felmelegedés várható következményeit" - idézi a cég közleménye Jonathan Bankst, a Nielsen európai kutatási igazgatóját.

Leginkább a légszennyezés aggasztja az aggódókat

Míg két évvel ezelőtt a magyar megkérdezettek 30 százaléka tartotta nagyon problematikusnak a globális felmelegedés következményeit, addig idén ősszel már csak 21 százalékuk. Ötvennégy ország átlagát nézve most 4 százalékponttal kisebb, vagyis 37 százalék azok aránya, akiket erősen aggaszt a klímaváltozás. Összességében azonban a magyarok jelentős része, 70 százaléka aggódik a környezetért: csupán 3 százalék nem lát semmilyen problémát ezzel kapcsolatban.

Az aggódók közül a legtöbben (94 százalék) a levegő szennyeződésétől tartanak valamilyen szinten, míg a víz szennyeződését 93 százalék, a klímaváltozást 82 százalék tartotta aggályosnak. A globális ragsorban ugyanez a három területet ugyanebben a sorrendben szerepel.

A klímaváltozás elleni küzdelemben a magyarok legnagyobb része, 44 százaléka szerint szükség lenne olyan, kormányok által kezdeményezett kutatásokra, melyek révén kevésbé környezetszennyező autókat fejlesztenének ki, vagy a megújuló energiaforrások területére koncentrálnának. A megkérdezettek 38 százaléka úgy vélte, hogy a kormányoknak korlátozniuk kellene a cégeket a szén-dioxid és más szennyező anyagok kibocsátásában.

Fontos lenne a háztartási hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása, mondja a magyar válaszadók 28 százaléka, 25 százalék pedig jónak látná, ha a kormány adócsökkentéssel vagy támogatással támogatná polgárait, hogy azok kevésbé vagy egyáltalán ne szennyezzék a környezetet. Végül ugyancsak a válaszadók egynegyede szerint a kormányoknak nagy beruházásokkal kellene javítani a közösségi közlekedési rendszereket.

A felmérésből az is kiderül: a magyarok 76 százaléka a klímakutató tudósokban bízik legjobban a globális klímaváltozásról szóló információkkal kapcsolatban. Utánuk az újságírók és a jótékonysági szervezetek következnek 4-4, majd a tanárok 3, végül az üzleti világ és a vállalatok 2 százalékkal.

 

Szlovákiában a klímaváltozás a második legaggasztóbb téma

A szlovák állampolgárok a szegénységet és a klímaváltozást tartják a legkomolyabb problémának, és további súlyos gondként a gazdasági válságot, a nemzetközi terrorizmust és a fertőző betegségek terjedését jelölték meg - írja az Új Szó szlovákiai magyar napilap keddi összeállításában, az Eurobarometer szeptemberi felmérésére hivatkozva.

A felmérés szerint a szlovák lakosság 59 százaléka tartja a legégetőbb gondnak a szegénységet, 41 százaléka a klímaváltozást, 47 százaléka a világgazdasági válságot, 40 százaléka a terrorizmust, és 39 százaléka a fertőző betegségek terjedését jelölte meg első helyen. Az unió tagállamainak nagy részében ugyancsak a szegénységet tartják elsődleges problémának. Mindössze 6 országban - Belgium, Csehország, Dánia, Litvánia, Lettország és Szlovénia - vélik úgy, hogy nem a szegénység, hanem a klímaváltozás és a gazdasági válság számít a világ jelenleg legnagyobb gondjának.