A szénszennyezés sötét oldala

A rákkeltő korom mindenütt ott lebeg a levegőben, de szennyező hatása Ázsiában a legerősebb. A NASA űrfelvételén koromfelhő látszik Tibet fölött.

Ahogy egyre többeket érdekel a Föld változó-felmelegedő klímája, egyre több figyelem irányul egy apró részecskére, a fekete szénszemcsékre. A mindközönségesen csak koromnak nevezett részecskék a fosszilis (ősmaradványi) energiahordozók, a szén, a kőolajszármazékok, továbbá a fa és a bioüzemanyagok elégetésével kerülnek a levegőbe.

Korom világszerte mindenütt található a légkörben, de szennyező hatásuk Ázsiában a legerősebb. A koromrészecskék állandó mozgásban vannak a Föld légkörében. A Tibeti-fennsíkon magas a korom koncentrációja - ez látszik a NASA alábbi felvételén. A légkör magas koromtartalma valószínűleg kihat az egész térség hőmérsékletére, felhőjárására és a monszunszezonra is:

Forrás: NASA

Sötét, kékesszürke foltok jelzik a koromszennyezést
(A felvétel teljes méretben itt tölthető le a NASA honlapjáról)

A koromrészecskék nagyban hozzájárulnak az ipari és lakókörnyezetek levegőjének szennyezéséhez. A részecskék koncentrációja tipikusan 1-4 mikrogramm köbméterenként, míg a teljes belélegezhető légköri szilárd anyag koncentrációja 20-60 mikrogramm/m³ között mozog. Hogy mekkora a koromszennyezés egy adott térségben, az azért is fontos, mert e részecskéhez négy-, vagy több gyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) kapcsolódhatnak (a PAH rákkeltő hatású anyagcsoport).

A barna felhők miatt olvadnak a Himalája gleccserei

A dél-ázsiai területek a Föld legszennyezettebb tájai közé tartoznak. Az itt élők minden évben érdekes jelenségnek lehetnek szemtanúi: egy három kilométer vastag, úgynevezett barna felhőréteg figyelhető meg az égen január és március között. A felhőket az ipari tevékenységgel, a közlekedéssel és az erdőirtásokkal a levegőbe kerülő szennyezőanyagok alkotják.

A barna felhők szennyezőanyagai közül egyrészt az apró aeroszol-részecskék visszaverik a Napból érkező sugárzás jelentős részét, amely így nem éri el a földfelszínt. A felhőkben lebegő koromrészecskék viszont elnyelik a beérkező sugárzás egy részét. A két hatás együttesen azt eredményezi, hogy a földfelszín közelében hűvösebb van, míg az atmoszféra alsóbb rétegeiben melegedés figyelhető meg.

Ezzel magyarázható a Himalája magasabb részein lévő gleccserek gyors olvadása. Ez a folyamat a környezetvédők mellett már az ázsiai politikusokat is foglalkoztatja, mert ezek a gleccserek táplálják Ázsia legnagyobb folyóit, amelyek többmillió ember ivóvíz-ellátásáért felelnek. Az ázsiai kormos felhők az egész földi klímát módosíthatják.