A csigákon is látható a klímaváltozás

Vívócsigák házára erősített chipekkel próbálják felmérni az éghajlatváltozást. A csigaház szerkezetének tanulmányozásával az elmúlt 1500 évre következtetnek.

Az ínyencségnek számító nagy puhatestűek a Yucatán-félszigeten fekvő Cancún közelében élnek. A kutatás a tenyésztés szempontjából is hasznos lehet, hiszen az ottani halászok fő megélhetési forrásairól van szó. Ugyanakkor fontos információkat adhat arról, hogyan változott az éghajlat az elmúlt 1500 év alatt.

Összesen 60 csigán helyeztek el chipeket. A kutatás során nem csak az élő példányokat, hanem a maradványokat is megvizsgálják. A szklerokronológia segítségével megállapítható, milyen hőmérséklet-változásokat élt meg az állat. A módszer neve a görög szklerosz és kronosz szavakból ered, melyek jelentése kemény, illetve idő. A vizsgálat során a tengeri élőlények kemény részének szerkezetét (például kagylókon a növekedés csíkjait) tanulmányozzák.

A vívócsiga, latin nevén Strombus gigas a túlhalászás miatt veszélyeztetett faj. Cancún közelében létrehoztak számukra egy rezervátumot, ahol jelenleg körülbelül 4000 egyed élhet zavartalanul.

Az elhelyezett chipek segítségével nem csak a csigák életében előfordult hőmérsékleti viszonyokat ismerhetik meg. A kutatók megismerhetik az állatok életterét, táplálkozási szokásait is, hogy mi az életben maradásuk feltétele. A vívócsiga egy algákkal táplálkozó faj, amelynek nagyon fontos szerepe van a táplálékláncban.