Hóesés októberben, 20 fok meleg karácsonykor - időjárási visszatekintő

Bár hazánk időjárása 2009-ben nem hozott gyökeres változást a Kárpát-medencében megszokott átlagos menetétől, mégis akadtak szélsőséges hetek, hónapok. Többször történt hirtelen, néhány nap leforgása alatt évszakváltás, sőt egy ízben hat nap alatt két évszakot is ugrott a természet. Következzen időjárási visszatekintőnk második része.

Októbertől visszatért a csapadékos idő

Miközben a júniusi időjárást értékelve egyre több helyen elhangzottak a klímánk szélsőségesebbé válásáról szóló vélemények, júliussal gyorsan megszelídült a természet. A hőmérséklet jobbára az átlag körül szóródott. Hűvös napunk egyáltalán nem volt, a rövid hőhullámokban pedig csak kevés helyen forrósodott 35 fokra a levegő, egyik nap sem kerültek veszélybe a melegrekordok. Számottevő csapadék a helyi zivatarokból fordult elő, hazánk döntő vidékén az átlagosnál kevesebb eső hullott, ismét kisárgult a fű, ahol nem öntözték. A nyaralók jól jártak, csak egy-két felhősebb nap volt a nyár közepén. Ez a trend folytatódott augusztusban is. Rövid, nem szélsőséges hőhullámokat szintén rövid, mérsékelt lehűléses periódusok követték kisebb esőkkel, szórványos záporokkal, zivatarokkal. Az ilyenkor szokásos csapadékösszegnek csupán fele hullott le, folytatódott az aszály, bár ez a gabonák nagy részét már nem érintette, a gyümölcsösök mélyebb gyökérszintjén pedig még volt elég nedvesség.

Az előző évet követően 2009-ben is jól jártak azok, akik szeptember első hetére meg tudtak szervezni egy hazai nyaralást. A kellemesen nyugodt, zsúfoltságtól mentes üdülőterületeken kánikulában élvezhették a pihenést, nagyobb tavaink vízhőmérséklete is elérte az első héten a 22-23 fokot. 5-én azonban egy hidegfront vetett véget a kánikulának, és az ország nagy részén innentől kezdve már nem is érte el a hőmérséklet a 30 fokot. Az egész hónapra vetítve továbbra is átlag alatt maradt a csapadék, más tekintetben azonban a hónap időjárása nem szolgált különlegességgel. Annál inkább felejthetetlen maradt a következő 31 nap.

Három évszak egy hónapban

Október egy igazán szélsőséges, többszörösen évszakváltó hónapnak bizonyult. A hónap elején fokozatos melegedés kezdődött, egészen nyáriassá vált az idő. Nyolcadikán 26-29 fok között tetőzött a hőmérséklet, sokfelé - többek között a fővárosban - megdőlt a napi melegrekord. A nagy meleget a Brit-szigetek felett megerősödő, orkán erejű szeleket okozó ciklonok idézték elő azzal, hogy tartós délies áramlást biztosítottak Közép-Európa számára. A ciklonok középpontja azonban idővel keletre helyeződött át, így a Kárpát-medencét a hőhullám tetőzését követően egyre hűvösebb, sarkvidéki eredetű légtömegek érték el. Olyannyira erősnek bizonyult a hidegbetörés, hogy a hónap közepén az eső mellett már megjelent a havas eső, sőt az ország keleti szélét egy napig vékony hólepel borította október derekán! Pontosan egy hét alatt két évszakot váltott az időjárás. Budapesten hetedikén még 28 fokos rekord-meleg volt, egy hét múlva pedig a hőmérséklet csúcsértéke nem haladta meg a 4 fokot. A hidegnek azonban hamarosan vége szakadt, a nappali hőmérséklet lassan visszatért az átlagos értékhez, hajnalonként viszont néhol kisebb fagy is előfordult. Az aszály megszűnt, helyenként az átlagosnál is több csapadék hullott.

November reggeli fagyokkal indult, ezt követően azonban már éjszakánként is enyhébb volt a levegő nulla foknál. Napközben eleinte átlagos, később egyre inkább átlag felett alakult a hőmérséklet, nem kellett sokat költeni a fűtésre. Annál több volt a csapadék. A mediterrán ciklonok áthaladásának köszönhetően többször alakult ki országos bőséges esőzés, és az addig sokfelé száraz talaj telítetté vált. A csapadék összege általában a sokéves átlag másfélszerese volt, helyenként azonban elérte a háromszorosát is. Az északkeleti megyékben sokfelé belvíz árasztotta el az őszi vetést.

Mínusz 25 foktól plusz 21 fokig négy nap alatt

Az év utolsó hónapjában eleinte folytatódott a nagy enyheség. Közben azonban a Kelet-európai-síkságot szélsőségesen hideg levegő árasztotta el, amely csak arra várt, hogy tovább tudjon szivárogni nyugati, délnyugati irányba. Ez meg is történt, miután az Észak-Európa felett kialakult anticiklon kedvező feltételeket teremtett a keleties szelek létrejöttének. Így folyamatos lehűlés kezdődött, lassan napközben sem emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet. Két ízben mediterrán ciklonok felhőzete haladt végig az országon, amely nagy területen okozott havazást. Igazán emlékezetes volt a december 19-i hóesés. A lefagyott talajon, utakon mindenütt azonnal megmaradt a hó, az intenzív csapadékhullás következtében a közlekedés lelassult, helyenként lebénult. A ciklon áthaladása után viharossá fokozódott a szél, amely még a városokban is hordta a havat. 20-án délelőtt a havat hordó fagyos szél az orosz teleket idézte.

A légmozgás hamarosan leállt, kiderült az ég, és 21-én reggel az ország jelentős részén - még a főváros külterületén is - mínusz húsz fok alá csökkent a hőmérséklet. Szécsényben -25 fokot mértek. Hogy mégse legyen fehér a karácsony, arról a Nyugat-Európában kimélyülő markáns ciklon gondoskodott, amely erős déli áramlást hozott létre. Még hidegbetörés esetén is páratlan az a gyors hőmérséklet-ingadozás, amelyet jelen esetben egy melegedés okozott. Csupán két nap telt el a fővárosban rekordot döntő hideg reggelt követően, és a délnyugati megyékben már 16 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, megdőlt a napi melegrekord. De ha ez még nem volt elég, az újabb rekorddöntés karácsony első napján született: Baranyában helyenként 21 fokot mértek, öt fokkal dőlt meg a régi rekord!