A sózott utak károsítják a fák és az autósok épségét

Káros hatása ellenére a só a legnépszerűbb csúszásmentesítő. A sózás miatt az út menti fák nem tudnak elegendő vizet felszívni, és a nátrium-klorid számos fontos tápanyagot kiszorít a talajból.

Alig éri el a hőmérséklet a nulla fokot, a háztulajdonosok rendszerint minden különösebb aggály nélkül szórják a sót a járdákra, pedig minden egyes gramm több a kelleténél.

A német szövetségi környezetvédelmi hivatal munkatársa, Martin Ittershagen környezetbarát alternatívákat javasol a fehér por helyett. Szerinte a hólapátolás mellett murva, zúzalék, granulátum vagy homok kiszórása éppúgy csökkenti a csúszásveszélyt, ráadásul káros környezeti hatások nélkül. Több budapesti önkormányzat amúgy tiltja a sózást.

A zúzalékok közül a környezetvédők a természetben előforduló ásványi anyagot, a zeolitot is ajánlják. 1-2,5 milliméteres szemcsemérete biztosítja a tapadást, jégolvasztó hatása 5-30 percen belül érvényesül. A talajba szivárogva nem károsítja az élővilágot, ugyanis javítja a növények nyomelemekkel való ellátását. Hátránya, hogy mintegy kétszer annyiba kerül, mint a só, vagy a só-homok keverék, de cserébe a járókelők cipőjét sem marja ki.

A juhar, a hárs és a gesztenye különösen érzékeny a sóra

Egyébként a sószórás következményei csupán hónapokkal később válnak láthatóvá. Egyrészt az út menti fák nem képesek elegendő vizet felszívni. Másrészt a só a talajban számos fontos tápanyagot kiszorít, és hatással van a mikroorganizmusokra is. Elsősorban a fasorokat alkotó fajok, például a juhar, a hárs és a gesztenye reagál érzékenyen a sóra.

Németországban a pénzhiány miatt egyre több község már csak a veszélyes útszakaszokat sózza. Amúgy alig takarítják az utakat, és nem szórnak ki semmit - meglepő módon ez nem csak a környezetet védi, hanem még a balesetek gyakoriságát is csökkenti.

Kutatások igazolják, hogy az autóvezetők a sózott, fekete utakon jóval gyorsabban hajtanak, mint az javasolható volna. Nem veszik ugyanis figyelembe, hogy a só gyakorta vékony csúszós réteget képez mind az úton, mind a fékbetéteken, és ezért akár meg is kétszereződhet a féktávolság. A kezeletlen útszakaszokon ellenben jóval óvatosabban közlekednek az autósok. Finnországban, Szlovákiában és Ausztriában ezért levonták a következtetéseket, és már számos úton só nélkül vészelik át a telet.