Tofuból és kukoricából készülnek az "etikus" ruhák

A textilipar volt az egyik legnagyobb környezetszennyező az ipari forradalom hajnalán, aminek a következményeit ma is nyögjük. Ám az utóbbi két évtizedben a zöld lett a divat, és ennek a változásnak a ruhagyártás jár az élvonalában. De mit is jelent a környezetbarát öltözködés?

A világ összes kémiai növényvédőszerének több mint húsz százalékát csak a gyapottermesztés során, vagyis a pamut előállításához használják. Emellett egyetlen pólóhoz elegendő gyapot termesztése majdnem ezer liter vizet igényel, ráadásul az anyag fehérítése és színezése is mérgeket bocsát ki. Környezetkárosító módon állítják elő a műszálas termékeket is - de minderre már vannak alternatívák.

"Etikusabb" lett a divatvilág

A környezettudatosságot hirdető mozgalmak, cégek szóhasználata szerint akkor "etikus" egy divatcég, ha mind a formatervezés, mind az általuk használt alapanyagok, mind a termék előállítási folyamata társadalmilag és a környezeti szempontból egyaránt "fenntartható". Az etikus divat termékei tehát környezetbarát anyagokból, környezetkímélő gyártási folyamatok során jönnek létre, miközben a cégek elviselhető munkakörülményeket és normális fizetést biztosítanak dolgozóik számára akkor is, ha azok a harmadik világ valamely országának polgárai.

Egyre több márka foglalkozik környezetbarát kollekciókkal, és egyre nő azoknak az internetes áruházaknak a száma is, ahol környezetbarát ruhákat, táskákat, cipőket vagy akár alsóneműt és ékszereket lehet kapni. Volt idő, amikor a "környezetbarát divat" kifejezés maximum organikus pamutból készült pólókat és irreálisan drága hippi-stílusú ruhákat sejtetett, ma viszont ennél már sokkal több van a kifejezés mögött.

_{Mintegy ötven divattervező bambusz-, kender- és rafiaszövetből, illetve biogyapotból készült kreációját mutatták be a genfi ENSZ-székházban januárban. Egy kameruni tervező fakéregből gyártat bőrutánzatot, de volt rokokó szabású ruha - ananászrostból:}

http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1001/_kodi2010125165023/gallery.xml&rovat=base

Több olyan alapanyag is létezik, amit környezetbarátként jellemezhetünk a hagyományos pamuttal és műszállal szemben. A megítélés elsődleges szempontja, hogy a termékhez használt alapanyag milyen gyorsan termelődik újra. A második szempont, hogy a termék előállítása során mekkora "ökológiai lábnyom" marad a Földön, vagyis hogy mekkora földterületre és egyéb természeti erőforrásokra van szüksége az adott növénynek (esetleg állatnak), amíg teljesen kifejlődik. A harmadik szempont az, hogy mennyi vegyszert kell felhasználni az alapanyag növekedése, illetve feldolgozása közben.

A környezetbarát kender

A petróleumalapú műszálas ruhák és a rendkívül környezetpusztító módon előállított pamut egyik legnépszerűbb alternatívája a kender. Gyakran hagyományos pamuttal keverve, de önmagában is erőszeretettel használja már a divatipar egy része. A kenderből készített anyag a leginkább környezetbarát textília.

A kenderpalánták rendkívül gyorsan és sűrűn nőnek, ami olyannyira megnehezíti a gyomnövények dolgát, hogy nincs is szükség kémiai növényvédőszerek használatára, sőt még öntözésre sem, hiszen az esőzések vize általában elegendő a kender növekedéséhez. A növény egyébként is igen ellenálló a kártevőkkel szemben. A kender szálai hosszú életűek, nem véletlen, hogy a történelem folyamán erős kötelek készítésére használták, melyek folyamatosan a vízbe lógva is ellenálltak a rothadásnak. A kender e tulajdonságai miatt a belőle készült ruhák, táskák vagy cipők is igen tartósak.

Megkínzott birkák helyett színes gyapotból készülnek a ruhák

A gyapjú is nagyszerű alapanyag lehet, de előállításának van néhány buktatója. A futószalagra dolgozó gazdaságokban tenyésztett állatok életkörülményei általában nyomorúságosak, mert a produktivitás és gyorsaság az elsődleges szempont. A birkanyírás során nem ritka, hogy sérüléseket is okoznak az állatoknak - a nagyipari gyapjútermelés tehát semmiképp nem környezetbarát vagy etikus tevékenység. A gyapjúból készített textíliákat ráadásul utólag fehéríteni és festeni is kell.

A hagyományos pamut másik lehetséges helyettesítője az organikus pamut, amelynek termesztéséhez egyáltalán nem használnak növényvédőszereket, és az anyag fehérítését is természetes anyagokkal oldják meg. Egy Sally Fox nevű amerikai biológus pedig nemrégiben - tíz év tökéletesítés után - megalkotta a szövésre is alkalmas színes pamutot, melyet állítólag már időszámításunk előtt két-háromezer évvel is termesztettek Dél-Amerikában és Indiában. A gyapot eleve, természetes módon zöld vagy barna színben nő, az ebből készített ruhák nem fakulnak ki, sőt, színük állítólag egyre élénkebbé válik az első néhány mosás hatására.

Tofu, kukorica és használt műanyag flakonok: mindebből szövet lesz

A legenda szerint Henry Ford szójaselyemből készített öltönyt viselt az 1940-es években, de az akkori amerikai kormány inkább a műselyem tömeggyártására szavazott - a szójaselyemnek így a 21. században jött el az ideje. Ezt az anyagot a tofugyártás melléktermékeiből állítják elő. A cseppfolyósított fehérjéket szálakká préselik, amelyeket összecsavarás után ugyanúgy hasznosítanak, mint bármilyen egyéb fonalat. (A tofu a kínai konyha alapvető élelmiszere, a szójatej altatásából visszamaradt anyag összenyomásával készítik.)

Népszerű környezetbarát alapanyag a bambusz is, mivel gyorsan újranő, és ha már nincs rá szükség, teljesen lebomlik. Természetes antibakteriális tulajdonságainak köszönhetően a bambuszból készült szövet "lélegzik".

A multinacionális Dow Chemicals vegyipari vállalat újabban a kukoricában lévő keményítő és cukor kivonásával állít elő szövetszálakat, melyet Ingeónak nevezett el. Az új szövetfajtából sportruházatot készítenek. A szintén amerikai központú Wellman Inc. fejlesztése az EcoSpun nevű poliészter műszál, mely használt műanyag palackokból készül. A végtermék könnyű, meleg, puha, vízálló és igen tartós, ráadásul a világszerte hatalmas mennyiségekben felgyülemlett műanyag palackok egy egészen új felhasználási területe született.

A divatipar jó útra tér

A divatiparban a 18. század óta hírhedten rossz munkakörülmények között dolgoztatták a textilipar munkásait, és az elmúlt évszázadokban hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásáért tehető felelőssé az iparág. Ez a tendencia a 21.században megváltozni látszik.

A 90-es évek óta sorra alakulnak az ökodivat-cégek, és egyre több nemzetközi márka kezd el forgalmazni környezetbarát termékeket (Magyarországon például a H&M). Általánosságban véve a divatipar példásan sokat törődik a fenntarthatósággal és a környezetvédelemmel. Egyedülálló összefogásokat kezdeményeznek, mint például az Ethical Fashion Forum, amely a környezettudatos gyártással foglalkozó hálózat divattervezők és divatcégek számára, vagy például a RE:Fashion Awards, mely környezetbarát ruhákat készítő divattervezők díja. Ezek a közösségek arra vállalkoztak, hogy egy évtizeden belül teljesen átalakítsák a divatipar társadalmi és környezetvédelmi normáit.