Ész nélkül betonoztak Madeirán: ez volt a katasztrófa oka

A beton és aszfalt közé szorított folyók valóságos vízágyúkká váltak. Úgy városiasítottak Madeirán, hogy nem voltak kellő tekintettel a környezetvédelmi szempontokra és a biztonsági szabályokra, ezért okozott katasztrófát a Madeirát sújtó ítéletidő a hétvégén - állítják környezetvédelmi szakértők.

"Ami Madeirán történt, iskolapéldája annak, milyen következményei lehetnek a rossz várostervezésnek" - véli Ricardo Ribeiro, a polgári védelem szakembereit tömörítő portugáliai szövetség elnöke. Szerinte a veszteségek és károk példátlan mérete részben azzal magyarázható, hogy főleg a sziget déli, az áradások által leginkább érintett részén árterületeken építettek házakat, és a betonozás nyomán a talaj elvesztette vízáteresztő képességét.

A Portugáliához tartozó, az Atlanti-óceánban fekvő Madeira szigetén szombaton nyolc óra leforgása alatt egyhavi mennyiségnek megfelelő csapadék hullott le, ami földcsuszamlásokat és árvizet okozott. Az utóbbi száz év legsúlyosabb természeti csapása 48 ember életét követelte, 13 embert pedig még mindig eltűntként tartanak nyilván.

Helder Spínola, egy madeirai környezetvédelmi szervezet szakértője kiemelte, hogy az ítéletidő katasztrofális következményei nem csak a csapadék hatalmas mennyiségével indokolhatóak. A helyzetet tovább rontották a területfejlesztés területén elkövetett hibák, különösen a déli vidéken, ahol Madeira 250 ezres lakosságának nagy többsége él - tette hozzá.

Betonozás és aszfaltozás akadályozta a víz áramlását

A múlt század 70-es éveiben Madeira még Európa legszegényebb területei közé tartozott. A Lisszabontól 1000 kilométerre délnyugatra, az afrikai partoktól pedig 700 kilométerre nyugatra fekvő sziget az utóbbi három évtized alatt látványos fejlődésen ment keresztül, nagyrészt európai uniós pénzekből finanszírozott beruházásoknak köszönhetően. A sziget székhelye - a több mint százezer lakost számláló Funchal - korszerű infrastruktúrájának és az óceán partjaira épített luxusszállóinak köszönhetően az észak-erópai turisták egyik legkedveltebb úti célja lett.

Spínola szerint azzal, hogy az épületek, utak és egyéb infrastrukturális létesítmények sokaságát építették fel folyóvizek közelében, aszfalttal és a betonnal vízzáróvá tették a talajt, ami akadályozza a Madeirát átszelő három legnagyobb folyóvizének normális áramlását.

Ilyen körülmények közepette a szombatihoz hasonló özönvíz esetén ezek a folyók valóságos vízágyúvá válnak, és elsöprik az útjukba álló hidakat és épületeket - fejtette ki Francisco Louca, egy szélsőbaloldali párt vezetője. Joao Carlos Silva, a madeirai parlament szocialista képviselője úgyszintén Funchal és térsége "kaotikus urbanizációját" tette felelőssé a pusztításért. Mint emlékeztetett, a jobboldali regionális kormányzat ellenzéke többször is felhívta a figyelmet a domboldalakra épült főváros "sérülékenységére".

A környezetvédők hosszú évek óta figyelmeztetnek a túlzott városiasodásnak és a regionális kormányzat "betonpolitikájának" veszélyeire. Az 57 kilométer hosszú és 22 kilométer széles Madeirán körülfut egy négysávos, alagutak tucatjai által tarkított gyorsforgalmi út, s emiatt egyes környezetvédők gúnyosan csak (az ementáli típusú) gróji sajtként emlegetik.

A madeirai hatóságok nem hajlandóak vitába bocsátkozni. Miguel Albuquerque főpolgármester nevetségesnek minősítette a polémiát, mondván, hogy kivételes időjárási jelenségről van szó, hiszen a lehullott csapadék mennyisége helyenként soha nem tapasztalt mértékű volt, elérte az óránkénti hatvan litert.