Tiszta áramot nyer a tengerből a skót Osztriga

Kiszámítható, megbízható, bombabiztosan egyszerű: ezt ígéri a Skócia partjainál működő hullámerőmű. Bolygónk még mindig tartogat kiaknázatlan lehetőségeket, ha energiatermelésről van szó. A fosszilis energiaforrások leváltásában rengeteget segíthet a tengerek hullámzása.

Észak-Skóciában tavaly november óta működik kísérleti üzemmódban egy speciális, a tengeri hullámzás energiáját elektromos árammá alakító berendezés, mely az Oyster, azaz Osztriga fedőnevet kapta fejlesztőjétől, az Aquamarine Power nevű brit cégtől.

A 315 kilowattos berendezést az Orkney-szigetcsoport legnagyobb tagjának nyugati partján, az Európai Hullámenergia-központ (EMEC) Billia Croo nevű kísérleti telepén helyezték üzembe (az erről szóló videót itt lehet megnézni). A helyszínválasztás nem véletlen: az Atlanti-óceán északi részének erős hullámzása miatt itt a legnagyobb a hullámenergia-potenciál Európában.

Zöld energia a nagy kékségből: a hullámzás ereje

A legújabb fejlesztés sokban különbözik azoktól a rendszerektől, amelyeket a hullámok energiájának begyűjtéséhez valaha használtak. Az eddigi berendezések mechanikája például kényszerűségből olajjal működtetett hidraulikát használt. Az Oyster ezzel szemben a vizet használja hidraulikus folyadékként, ezzel is minimalizálva a környezetre gyakorolt hatását. Az eddig főleg a vízfelszínre telepített fejlesztésekhez képest a berendezés nagy része a víz alatt működik, és mindeközben állítólag rendkívül csendes.

^{Így fest a tengerfenékre helyezett erőmű (a Renewable Power News látványterve)}

A berendezést 2003-ban kezdték el tervezni és modellezni Nagy-Britanniában. Az Oyster a jelenleg működő legnagyobb hidroelektronikai hullámenergia-átalakító berendezés, mely a part menti hullámzást hasznosítva termel teljesen tiszta, nulla CO₂-kibocsátással járó elektromosságot.

Az erőmű-prototípus által termelt áramot bekapcsolták az Orkney-szigetcsoportot ellátó hálózatba. A működése alatt összegyűjtött adatokat felhasználják a már tervezés alatt álló Osyter 2 megépítése során. Az Osztriga következő darabját 2,5 megawattosnak szánják, és három összekapcsolt részegységből áll majd. A brit energiaügyi minisztérium alapítványa 5,1 millió fonttal (1,56 milliárd forint) támogatja a fejlesztés következő körét. A gyártó 2013-ra ígéri az első, kereskedelmi forgalomba kerülő erőművét.

Felválthatja az Osztriga a szénégetést

A találó névvel illetett berendezés a "minél egyszerűbb egy technológia, annál megbízhatóbb" elven működik. Az Oyster valójában nem más, mint egy egyszerű, mechanikusan felhajtható szárny, melynek párja nagyjából 10 méteres mélységben a tengerfenékre van csatlakoztatva. Minden elhaladó hullám megmozdítja a rögzítetlen szárnyat, melynek hatására hidraulikus dugattyúk pumpálnak nagynyomású vizet egy csőrendszeren keresztül a szárazföldön elhelyezett elektromos turbinába (működési elve ezen a videón látható). A több ilyen berendezésből álló farmokat már arra tervezik, hogy közüzemi méretű energiaellátásról gondoskodjanak, jellemzően 100 megawattos vagy még nagyobb teljesítménnyel.

 

Skócia 60 gigawatt áramot termelhetne megújuló forrásokból

A tengeri hullámok energiája viszonylag jól hasznosítható - néhányan (például az USA-beli Oregon Állami Egyetem kutatói) egy ideje már próbálkoznak ezzel: elektromos generátorokat helyeznek az óceánok vízfelszínére. Egyelőre csak nagyon kevés, kísérleti jelleggel működő hullámgenerátor létezik a világon. Az így nyert energiát általában közeli sótalanító üzemekben hasznosítják, vagy vízszivattyúkat működtetnek velük. A kinyerhető energia mennyisége természetesen a hullámok magasságától, sebességétől, a víz sűrűségétől és a berendezéstől is függ.

 

A szigetcsoporton üzembe helyezett gépezet állítólag évi 500 tonnányi szén elégetését spórolja meg a Földnek, a 2011-re tervezett újgenerációs farm pedig - melynek fejlesztésére már támogatást is kap a cég - akár 3000 tonnányi szenet is kiválthat. Fejlesztői szerint az Oyster nagy teljesítményű, tartós, olcsón működtethető és karbantartható, és az általa előállított elektromos energia ára is versenyképes lesz.

A jövő zöld energiája: a hullámok

A hullámenergia-kutatást az teszi igazán ígéretessé, hogy olyan megújuló energiaforrásról van szó, melyre jó eséllyel folyamatosan számíthatunk, hiszen csak a tengerekre és azok mozgására van hozzá szükség. A napenergia hasznosításához például erős napsütés kell, és bár a napelemek akkor is működnek, ha felhős az ég, a teljesítményük ilyenkor messze elmarad a normálistól. Hasonlóképp a szélturbinák sem képesek áramot termelni, ha szélcsend van. Általában ezért is telepítik őket olyan helyekre, ahol rendszerint fúj a szél, de még így is előfordulhat, hogy a lapátok órákon keresztül mozdulatlanul állnak.

A hullámenergia egészen más eset, mert pontosan kiszámítható, ahogyan az is tudható, pontosan mikor jön dagály és apály a tengereken. A kiszámíthatósága miatt az olyan hullámenergia-átalakítók, mint az Oyster, kihelyezésüktől kezdve biztos, hogy minden nap megtermelik ugyanazt a mennyiségű energiát. Ha mindehhez hozzátesszük azt is, hogy ez az energia olcsóbban kinyerhető, mint bármely más megújuló forrásból, egyértelműen a hullámenergiáé a jövő.