Több ezer négyzetkilométeres jégmezőt szakított le egy Luxemburg méretű jéghegy az Antarktisz egyik gleccseréről. A két óriás jéghegy miatt megváltozik, ahogyan a Déli-sark környékén áramlik a hideg és a még hidegebb, de oxigéndús víz.
Az egész földi időjárást és számos tengeráramlatot befolyásolhat az, hogy egy Luxemburg méretű méretű, úszó jégmező egy hasonlóan nagyméretű jéghegyet szakított le a Mertz-gleccser 160 kilométeres, tengerbe nyúló nyelvéről az Antarktiszon. A két jégmező most a nyílt víz fölé sodródik. A gondot az okozza, hogy mintegy fedőként működve megakadályozza, hogy a sűrűbb, hidegebb, de oxigénben dúsabb víz lesüllyedjen a tengerfenékre.
A hideg és a meleg víz körforgása "működteti" a világóceán tengeráramlatait. A hideg víz csak bizonyos helyeken süllyed le a tengerfenékre, és pontosan a Mertz gleccsernyelv környéke volt az egyik ilyen vízfelület - itt süllyedt le az Antarktisz környéki oxigéndús víz mintegy 25 százaléka.
Az oceanográfusok és klímakutatók most attól tartanak, hogy az ütközés és az új jégmező leválása nyomán ez a folyamat lelassul az antarktiszi parton, és emiatt kevesebb oxigéndús víz jut a mélytengeri áramlatokba - magyarázta Steve Rintoul ausztrál oceanográfus az Egyesült Államok közszolgálati rádiója, a NPR adásában.

A B2B jéghegy (jobbról) és a Mertz-gleccser az ütközés óriáiban. A műholdfelvételt
az ausztrál kormány hozta nyilvánosságra
Az oxigénutánpótlás csökkenése miatt előfordulhat, hogy egyes ócenáni térségekben jelentősen csökken az élőlények száma - vázolta fel a következményeket Mario Hoppema, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató intézet oceanográfusa az NPR-nek.
A B9B nevű, több mint 2500 négyzetkilométeres jéghegy február 12-én vagy 13-án ütközött neki a jégnyelvnek. A Mertzből levált, új jégmező is hasonló méretű: hossza mintegy 76, szélessége 39 kilométer. A két jégmező most egymás mellett haladva, körülbelül 100-150 kilométerres távolságra úszik az antarktiszi partoktól. Az új jégmező annyi vizet tárol, mint amennyiből fedezni lehetne a Föld egész évi vízszükségletének egyötödét - érzékelteti a jéghegy méretét Neal Young ausztrál gleccserkutató, az Antarktiszi Klíma- és Ökoszisztéma-kutatási Központ (ACECRC) munkatársa.
"Az ütközés és a leválás hatásait nem fogjuk azonnal érezni, de lesznek további következményei az eseménynek. Az új jégmező leválása és a nyíltvízi régió eltűnése hatással lesz a pingvinekre és az egész térség állatvilágára, ugyanis rendszerint ez a táplálékszerző területük" - magyarázza Young.
Az oxigén-utánpótlás változása befolyásolja a tengeráramlatok működését, ez viszont beleszól az egész földi klíma alakulásába. Ha viszont sikerül követni az antarktiszi jégkarambol hatásait a folyamatra, pontosabb előrejelzéseket lehet készíteni a klímaváltozásról, teszi hozzá Rintoul.
[origo]
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják.