Billiós környezeti károkat okoznak a világ topcégei

Egyetlen év alatt háromszor akkora kárt okozott a környezetnek 2008-ban a világ háromezer legnagyobb cége, mint amennyivel a bankrendszert mentették ugyanazon az évben az összeomlástól az Egyesült Államokban. Ha muszáj lenne fizetniük a vállalatoknak a pazarlásért, a károkért és a környezeti erőforrások használatáért, elvinné a profitjuk harmadát.

Minden környezeti károkozást megpróbálnak pontosan beárazni azok az ENSZ-megbízásból dolgozó kutatók, akinek egyúttal az is a feladatuk, hogy új ötletekkel álljanak elő az ipari környezetszennyezést fékezése érdekében.

A környezetkárosító iparágak több milliárd dolláros állami támogatása ellen érvelnek az Ökoszisztémák és Biodiverzitás Gazdaságtana nemzetközi kutatási program (TEEP) szakértői, derül ki a kutatócsoport honlapjáról. A témában érintett fontosabb gazdaságterületek a következők: a mezőgazdaság, az energiaszektor és a szállítmányozás.

A készülő tanulmány szerint az egyes államoknak szigorúbban kéne szabályozniuk az e szektorokban működő vállalatokat, és több adót kéne kivetniük a környezetkárosító cégekre. A világszervezet által támogatott kutatás eredményét 2010 folyamán hozzák majd nyilvánosságra.

Mennyibe is kerülne a vállalatoknak, ha fizetniük kéne a környezetszennyezésért és a természeti erőforrások felhasználásáért? A TEEP-tanulmány előzetes eredményeinek hatására közösen rendelt erről újabb jelentést az ENSZ környezetvédelmi programja és a szintén ENSZ-hátterű, felelős befektetésekért lobbizó kezdeményezés, a PRI: a cél átvilágítani a világ háromezer legnagyobb cégének 2008-as tevékenységét átvilágítani.

A tanulmány - melyet a londoni székhelyű Trucost nemzetközi tanácsadó cég készít - idén nyáron kerül végleges formában nyilvánosságra, de egyes eredményeket már most közöltek.

Bevételeik harmadától esnének el a legnagyobb cégek

Legalább 2200 milliárdra rúg, ha dollárosítjuk a vizsgált háromezer cég okozta 2008-as természeti károk értékét - közli a Trucost információit a Guardian brit napilap. Forintban számolva ez 424,6 billióra, vagyis 424600 milliárdra rúg (a billió a millió milliószorosa). Az összeg nagyságát érzékelteti, hogy 13533 milliárd forintban rögzítette az országgyűlés a kiadásokat Magyarország 2010-es központi költségvetésében.

A hét leggazdagabb állam kivételével ez az összeg meghaladja a világ bármely országának 2008-as nemzeti össztermékét, és a kutatott cégek éves profitjának mintegy harmadát teszi ki - bár egyes cégeket nagyobb mértékben érint, mint másokat. Ha tehát kormányzati intézkedésekkel, törvényekkel és adókkal ezért a károsításért anyagi felelősségre lehetne vonni a világ legnagyobb cégeit, éves bevételük mintegy harmadától esnének el.

A környezethasználat és -károsítás ára üzleti területenként (milliárd euró)

	Közszol- gáltatás	Nyers- anyagok	Fogyasztási cikkek	Ipar	Szolgáltatások	Olaj- és gázipar
Üvegházgáz	127,2	93,9	51,4	76,8	26	74
Savas eső, szmog	19,5	17,0	13			14,3
Tápanyag, szerves szennyezés			21,1
Hulladék		15,4
Por	15,1
Vízkivétel	111,5	33,5	98,5	29,8	14,3	28
Szén		39,3
Atomhulladék	15,9
Egyéb	20,8	31,4	23,0	37,3	14,5	31,9
Összesen	310	230,5	207	143,9	54,4	148,2

További gazdaságterületek (nem részletezett adatokkal):pénzügyi szolgáltatások 19,7 milliárd, egészségügy 11,4 milliárd, gépgyártás 15,0 milliárd, távközlés 6,3 milliárd euró

^{Adatok forrása: Trucost, The Guardian}

A 2200 milliárd dollár legnagyobb részét (több mint a felét) egyébként az üvegházhatású gázok kibocsátása teszi ki, további jelentős hányadát pedig a túlzott vízkivétel és a vizek folyamatos szennyezése. A végleges eredmény valószínűleg bőven meghaladja majd a 2200 milliárd dollárt is, hiszen ebbe az összegbe nem számolták még bele azokat a károkat, melyeket a háztartások, vagy a kormányzatok okoznak a környezetnek azáltal, hogy feleslegesen sok terméket, szolgáltatást használnak.

Nem kalkulálták bele továbbá még az olyan tényezőket sem, mint az elvándorlás a klímaváltozás érintette területekről, és még több, hosszútávú környezeti hatás árát sem - a globális felmelegedésen kívül ugyanis olyan környezetkárosító tényezőkkel is számolni kell, mint például a mérgező hulladékok kérdésköre. A végleges jelentés már a teljes becsült összeget fogja tartalmazni.

A Trucost operatív igazgatója és a jelentésen dolgozó csapat vezetője, Richard Mattison bróker-közgazdász a Guardiannek adott interjújában azt mondta, szerinte a piacok egyelőre nincsenek felkészülve arra, milyen veszélyeket rejt a környezetszennyezés a globális gazdaságra nézve - arra legalábbis biztosan nem, hogy hogyan kezeljék a helyzetet.

Olcsóbb lenne zöldíteni a gazdaságot, mint megvárni az állami beavatkozást

A végleges verzió elkészülte előtt a Trucost nem kívánt nyilatkozni arról, pontosan melyik szektor okozta a legnagyobb károkat 2008-ban. Az energiaipar képviselői - és az olyan nagy energiafogyasztók, mint például az alumíniumipar - jó eséllyel előkelő helyen végeznek majd, tekintve, hogy kivétel nélkül fosszilis energiaforrásokat használnak, ezért óriási az általuk a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. Szintén a feketelista élére számíthatnak az olyan nagy vízfogyasztók, mint az élelmiszer- és textilipar.

A tanulmány célja biztatni és segíteni a befektetőket a lobbizásban, hogy a cégek saját kezdeményezésre csökkentsék valamilyen módon a környezetre gyakorolt káros hatásukat, még mielőtt a kormányzatok lesznek kénytelenek törvények és adók segítségével megfékezni őket. Egy ilyen intézkedéssorozat miatt ugyanis profitjuk nagyobb hányadáról lennének kénytelenek lemondani, mint amennyibe a környezettudatosabb működés kiépítése kerülne.

Úgy tűnik, ez a környezeti erőforrások ésszerűbb használata nemcsak a zöldek vesszőparipája, hanem üzleti érdek is. Ha a legnagyobb cégek továbbra is ilyen mértékben használják a természeti erőforrásokat, az előbb-utóbb minden egyes nemzet gazdaságára kihat majd, mert a cégek - mint ahogy maga a Föld is - nemsokára egész egyszerűen kifogynak majd a működésükhöz szükséges erőforrásokból - kommentálta a tanulmány eredményeit a Guardiannek Andrea Moffat, az amerikai Ceres befektetői csoport vállalati programjának igazgatója. (A Ceresnek több mint 80 befektetési alap a tagja, melyek összes kezelt vagyona 8000 milliárd dollárra rúg.)

Erre máris van élő példa: az Egyesült Államokban, Kalifornia államban a vízhiány miatt 2009-ben nagyjából 20 ezer munkahely szűnt meg, és a mezőgazdaságban érdekelt cégek mintegy egymilliárd dollárnyi bevételtől estek el.