Rosszul jön a pingvineknek az antarktiszi jégkarambol

Nem biztos, hogy belenyúl a tengeráramlatok mozgásába és ezáltal a klíma alakulásába, hogy február végén óriás jéghegy vált le az Antarktisz egyik gleccsernyelvéről. A császárpingvinek és a fókák viszont nehezebben jutnak táplálékhoz.

Nem minden kutató ért teljes mértékben egyet azzal, hogy megváltoztathatja a hideg víz körforgását az óriás antarktiszi jégkarambol. A B2B nevű, 97 kilométer hosszúságú, úszó jéghegy január 7-én közelítette meg a Mertz-gleccser 160 kilométeres hosszúságban tengerbe nyúló nyelvét. Az ütközés a műholdfelvételek tanúsága szerint február 7-én történt. A Mertzről február 20-án vált le egy úszó, 2500 négyzetkilométeres jégsziget, melynek alapterülete Luxemburgéhoz hasonló.

A két, észak fele úszó jéghegy megváltoztatta a környék földrajzát. A korábban nyílt vizet most jégtáblák borítják, ezért megváltozhat az itt elérhető táplálék mennyisége, vagyis a korábban itt táplálkozó császárpingvinek nem biztos, hogy hozzáférnek a tengerhez. A császárpingvin-kolóniák 200-300 kilométerre találhatók a jégleválás helyszínéről. A fókák is ezen a környéken úsztak ki a nyílt vízre - részletezte az ütközés következményeit a BBC-nek Neal Young ausztrál gleccserkutató, az Antarktiszi Klíma- és Ökoszisztéma-kutatási Központ (ACECRC) munkatársa.

Szinte öt Budapest elférne az új jéghegyen

Az ütközéssel kapcsolatos aggodalmak oka az, hogy a két jégmező mintegy fedőként működve megakadályozza, hogy a sűrűbb, hidegebb, de oxigénben dúsabb víz lesüllyedjen a tengerfenékre és kicserélődjön a mélytengeri vízrétegekkel. A hideg és a meleg víz körforgása "működteti" a világóceán tengeráramlatait.

^{A karambol helyszíne: a műholdfelvételen balról a levált jéghegy (térkép: Wikipedia, műholdkép: australia.gov.au)}

A hideg víz csak bizonyos helyeken süllyed le a tengerfenékre, és pontosan a Mertz gleccsernyelv környéke volt az egyik ilyen nyílt vízfelület - itt süllyedt le az Antarktisz környéki oxigéndús víz mintegy 25 százaléka.

Az oceanográfusok és klímakutatók most attól tartanak, hogy az ütközés és az új jégmező leválása nyomán ez a folyamat lelassul az antarktiszi parton, és emiatt kevesebb oxigéndús víz jut a mélytengeri áramlatokba. Ha pedig gyengül a víz körforgása a mélytengerekben, annak kihatásai lehetnek az éghajlatra - részletezte az ütközés lehetséges következményeit Steve Rintoul ausztrál oceanográfus az Egyesült Államok közszolgálati rádiója, a NPR február 26-i adásában.

Arról természetesen nincs szó, hogy egy jéghegy leválása az egész körforgást leállítaná. "Az óriás jéghegyekre mindig hatalmas figyelem irányul a méreteik miatt" - kommentálja a jégkarambol megtörténte óta megjelent híreket dr. Michael Meredith, a brit Antarktisz-kutató program tudományos vezetője a BBC híroldalán.

"A mélytengeri és a felszíni víz körforgása valóban fontos eleme az óceánok működésének, de nem valószínű, hogy a mostani jéghegyleválásnak világméretű következményei lennének az éghajlatra nézve" - nyilatkozta. "Szerintem fontosabb az, hogy ez a mostani eseményt szoros figyelemmel kísérik a kutatók, így majd többet tudhatunk meg az Antarktisz világáról és arról, hogyan érinti a kontinens ökoszisztémáját egy ilyen jégleválás" - tette hozzá.