Zöld hűtőre még nem kapunk tanúsítványt

2010.03.08. 20:10

Számítógépes szervert és laptopot igen, elektronikus háztartási gépeket még nem lehet osztályozni környezetre gyakorolt hatásuk szerint. A gyártók egyelőre nem igazán érdekeltek a környezetbarát gyártásban, mert nem elég nagy a kereslet zöld kütyükre.

Szervert, asztali vagy hordozható számítógépet igen, tévét, habverőt vagy villanyborotvát nem vásárolhat az a környezettudatos vevő Magyarországon, aki a nemzetközi EPEAT szabványnak (Electronic Product Environmental Assessment Tool, elektronikai eszközök környezetvédelmi értékelő rendszere) megfelelően akar környezetbarát elektronikai termékeket beszerezni. Az EPEAT oldalán gyártókra és  országokra lebontva is rá lehet keresni a listában szereplő termékekre: Magyarországon jelenleg összesen 319 ilyen termék kapható - kizárólag laptopok, monitorok és más számítástechnikai eszközök.

A helyzet annyiban nem okoz meglepetést, hogy a nemzetközi EPEAT-listán is főleg számítógépek és alkatrészeik, képernyők és tévék szerepelnek a környezettudatos termékek között. Az EPEAT az a feltételrendszer, amelynek alapján eldönthető: egy terméket a zöld elvárásoknak megfelelően gyártanak és árulnak-e.


Ötvenegy kritériumnak felelnek meg a legzöldebb készülékek

Zöld szabvány tehát már van az elektromos készülékek és kütyük piacán, megfelelő termékek viszont már kevésbé. Az EPEAT már évek óta alkalmas a készülékek környezetbarát mivoltának megítélésére, de még a fogyasztókra vár a feladat, hogy a nagy cégeket rávegyék a zöld kütyük tömeggyártására - nyilatkozta a február végi, New York-i Greener Gadgets (Zöldebb kütyük) konferencián Jeff Omelchuck, az EPEAT ügyvezetője a környezetbarát elektronikai termékek jövőjéről szóló beszélgetésben.

Forrás: AFP

Tévéket gyártanak használt számítógép-képernyőkből Nairobiban: így csökken a veszélyes elektronikus hulladék mennyisége, másrészt az így készült tévéket inkább meg tudják venni a napi 200 forintból élő kenyaiak

Az EPEAT gyakorlatilag tervezési standard. Jelenleg ötvenegy kritériumból áll, amelyeket egy több száz szakemberből álló testület szavaz meg - tagjai közt találunk környezetvédőket, akadémikusokat és az elektronikai termékeket gyártó multicégek (például a LG és a HP), továbbá kormányzatok képviselőit is.

A szabványban megszabott feltételek közül huszonhárom kötelező, a többi betartása a gyártó-termelő belátására van bízva. Egy adott termék viszont csak akkor kap arany fokozatot, ha a kötelezőkön túl a további feltételek 75 százalékának megfelel; ezüstöt az ér, ha a termék a pluszfeltételek felét teljesíti, bronzot pedig az, ha egy készülék csak a huszonhárom kötelezőnek felel meg. A feltételrendszer érvényesíthetőségét segíti, hogy mindezt az IEEE, a villamosmérnököket egyesítő nemzetközi szervezet 1680-as sorszámmal standardként fogadta el. (IEEE szabvány például a vezeték nélküli internetkapcsolatot, a wifi működését meghatározó adatátviteli protokoll, az IEEE 802.11).


Miből van, hogyan működik és mennyi kerül belőle szemétre?

A szabvány odaítélésekor az adott készülék "élete és halála" az egyik legfontosabb szempont: vagyis hogy az adott termék mennyi energiát fogyaszt működése során, és hogy mit tegyünk vele, ha lecserélnénk, vagy ha elromlott. A mérgező anyagok teljes kiiktatása is követelmény: ezek szerint a zöld kütyüben nem lehet ólom-, kadmium- vagy higanytartalmú akkumulátor, vagy bizonyos műanyag alkatrészek ne tartalmazzanak égésgátló anyagokat.

Az EPEAT az élettartam növelésére is rá szeretné venni a gyártókat, mint ahogy arra is, hogy termékeikbe könnyen szétszerelhető alkatrészeket tervezzenek, hogy ne kelljen az egész készüléket kidobni, ha csak részben szorul javításra, sőt a garanciális javítások időtartamát is hosszabbítanák. Kötelező feltétel, hogy a készülék külső burkolata könnyen eltávolítható legyen, és ne legyen olyan festékkel vagy egyéb anyaggal bevonva, ami akadályozza az újrafelhasználást. Szinté kötelező feltétel, hogy a termék legalább 65 százalékban újrafeldolgozható anyagokból készüljön, de arany fokozatra csak a berendezés esélyes, amely 90 százalékban újrahasznosítható.

 

Az a legzöldebb megoldás, ha nem veszünk újat?
Hogy mikor és mennyire lehetnek igazán környezetbarátok az elektronikai termékek, sok szempontból vitatható. Nem az-e a legzöldebb kütyü például, amelyet jelenleg is használunk? Vagyis nem az a legkímélőbb megoldás a környezetre nézve, ha abból, ami már van, egész egyszerűen nem veszünk újat? Kivételt képeznek persze az olyan régi gépek, amelyek az elavult technológia miatt sokkal több energiát használnak el, mint modern konkurenseik, ezeket természetesen érdemes lecserélni. Fontos, hogy hogyan és milyen anyagokból gyártanak egy-egy berendezést, de talán még fontosabb szempont, hogy a fogyasztó hogyan használja. Ha például kizárólag tiszta energiaforrásból, mondjuk napelemből származó árammal üzemeltetjük, ha pedig elromlik, lecserélés helyett megpróbáljuk megjavítani - vagy legalább részben vagy egészben újrahasznosítani -, a kütyü máris környezetbarát.

 

Az alapanyagok mellett persze a gyártási folyamat környezetre gyakorolt hatása is fontos szempont, vagyis hogy mennyi energiát és vizet használnak el egy-egy termék előállítása során. Az EPEAT-címke odaítélésekor azt is figyelik, hogy a gyártók visszaveszik-e a vásárlóktól a használt elemeket és akkumulátorokat, de még a csomagolóanyagokat is - lehetőség szerint azért, hogy ezeket is újrahasznosítsák, illetve, hogy a bennük található mérgező anyagokat és nehézfémeket megfelelő módon kezeljék.

Az újrahasznosítás azért is fontos szempont, mert az elkövetkezendő húsz évben előreláthatólag több mint kétmilliárd új fogyasztó jelenik majd meg a piacon az amerikai fogyasztói elektronikát gyártók iparági szövetsége, a Consumer Electronics Association (CEA) ismertette kutatások szerint, tehát az eldobott kütyük mennyisége is nőni fog. (Az adat szintén a Greener Gadgets konferencián hangzott el; az eseményt a a CEA szervezte.)

Persze fontos szempont lenne akkor is, ha nem tudnánk, hogy jön az utánpótlás: hisz a jelenleg aktív fogyasztók is túl gyakran cserélgetik elektronikai termékeiket. Az amerikaiak például egy nemrég készült felmérés szerint  maximum 18 hónap használat után eldobják régi mobiltelefonjukat (a kutatási eredményt az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség, a EPA közölte). Ez az átlagos használati idő nagyjából nálunk, Magyarországon is stimmel.


Pénztárcával szavaznak a vásárlók a zöldebb készülékekre

A szemétre vetett kütyük méretes halmáról gondoskodni nem kis feladat. Bár bizonyos szintig jelenleg is anyagi felelősséggel terhelik a gyártókat - piaci részesedésük alapján arányosan fizetnek a veszélyes hulladékok kezeléséért -, még sincs igazán komoly motivációjuk zöldebb termékek gyártására, mert egyelőre nincs közvetlen anyagi hasznuk belőle. Hogy miért nincs, nem nehéz kitalálni: nincs meghatározóan nagy kereslet zöld kütyükre.

Márpedig a kínálatot a kereslet alakítja, vagyis ha a vásárlók keresnék a környezetbarát termékeket, a gyártók követnék a trendet. Az EPEAT költségvetésének majdnem felét teszi ki, hogy nagy beszerzőkkel ismertesse meg a rendszerét, a vásárlókat viszont egyelőre nem szólítják meg közvetlenül, mert a hagyományos értelemben vett hirdetési kampányokra nincs elég pénzük.

A kihívás tehát az, hogy az EPEAT rendszere minél nagyobb nyilvánosságot kapjon - bár már ma is a világ majdnem minden országában és több száz internetes áruházban használják. Az amerikai és kanadai kormányzat, illetve Nagy-Britannia és Ausztrália környezetvédelmi minisztériumai is vállalták, hogy kizárólag általuk bejegyzett elektronikai berendezéseket vásárolnak. Jeff Omelchuck, az EPEAT ügyvezetője azt mondta a februári Greener Gadgets konferencián, eddig összesen 60 milliárd dollárnyi beszerzésről kötöttek ilyen szerződéseket, elsősorban kormányokkal és egyéb nagy szervezetekkel, hangzott el a februári Greener Gadgets konferencián.

Nemrégiben az egyik meghatározó internetes áruház, az Amazon is csatlakozott a rendszert használók táborához, azóta nem csak gyártója vagy ára szerint lehet keresgélni a termékek között, de zöld tulajdonságaik, vagyis EPEAT-besorolásuk alapján is. Aranyfokozatú termékek közül 241 található az Amazon webboltjában, az ezüst kategóriában 449-et, a bronzban tizenegyet találtunk. Aki viszont azon gondolkozik, hogy zöld beszerzéseit a tengerentúlról oldja meg, vegye figyelembe, hogy a több ezer kilométeres légipostának meglehetősen nagy a szén-dioxid-lábnyoma.

KAPCSOLÓDÓ CIKK