Mindeddig valószínűleg nem is gondoltuk volna, hogy a sütésből visszamaradt étolaj segítségével akár fűtés- és villanyszámlánkat is csökkenthetjük, amellett, hogy környezetünk megóvásáért is teszünk egy keveset.

A hőérzékelő polimerrel bevont tetőcserép
A tudósok számára nagy kihívást jelent, hogy olyan tetőfedő anyagot dolgozzanak ki, amely mind a téli, mind a nyári időszakban előnyökkel rendelkezik a hagyományos cserepekkel szemben. Egy világos tető ugyanis nagyobb fényvisszaverő képességének köszönhetően nyáron segít a ház hűtésében, és így a villanyszámla lefaragásában, télen ugyanakkor pont ugyanez okból a fűtésre több energiát kell fordítani. Egy sötét tetővel épp fordított a helyzet: télen több napenergiát tud magába szívni, és átadni a háznak, nyáron viszont gyakorlatilag felforr tőle az épület.
Étolajból készül a hőérzékelő tetőcserép
Amerikai kutatók azonban kifejlesztettek egy olyan intelligens eljárást, amely ötvözi az említett előnyös tulajdonságokat. Mindehhez pedig a gyorséttermek sütésből visszamaradt étolaját használják fel. A gyártás során a használt olajat folyékony polimerré (ismétlődő egységekből felépülő óriásmolekulákká) alakítják, a tetőcserepeket bekenik vele, majd az anyag szilárd műanyag bevonatot képez a cserepeken. Nem kell attól tartani, hogy otthonunk bűzleni fog a sült krumpli vagy hal szagától, hiszen a kezelés után a polimer teljesen szagtalanná válik. Az anyag egyúttal nem tartalmaz semmilyen mérgező adalékot és nem is gyúlékony. Gyakorlatilag bármilyen árnyalatban elő lehet állítani az átlátszótól a feketéig, attól függően, hogy milyen adalékanyagokkal dúsítják.
A fedőréteg a külső hőmérséklet függvényében változtatja sugárzáselnyelő vagy visszaverő tulajdonságát. A helyi klímához alkalmazkodva meghatároznak bizonyos hőmérsékleti küszöböket, amiket átlépve, a polimer hűtő vagy fűtő hatása érvényesül. Az új anyaggal bevont tetők így nyáron visszaverik a perzselő napsugarakat, csökkentve a légkondicionálásra fordítandó összeget, míg télen elnyelik a hőt, és hozzájárulnak az épület fűtéséhez.
Gazdaságos és környezetbarát technológia
Az eljárás amellett, hogy pénztárcakímélő, más okból is ígéretesnek tűnik. Alkalmazásával nemcsak hogy kevesebb lesz a villanyszámlánk, de csökkentjük az elektromos áram és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, ezáltal pedig a hagyományos, petróleum alapú tetőfedő anyagok gyártásából származó, és az egészségre káros illékony szerves vegyületek (VOC-ok, szénhidrogén származékok) kibocsátását. Ráadásul, remek lehetőséget nyújt a több millió liter elhasznált főzőolaj újrahasznosítására is.
A kutatóknak azt már sikerült alátámasztaniuk, hogy a fehérre festett tetőkkel észrevehetően csökkenthető a globális felmelegedés mértéke azáltal, hogy mérséklődik az épületek klimatizálására fordított fosszilis tüzelőanyag felhasználás. Másrészt azonban, a tél folyamán az épület túlságosan kihűl, hiszen a fehér felület visszaveri a napsugarakat. Ami tehát nyáron előnyös, az télen hátrányt jelent.
Az új, intelligens tetőfedő anyaggal ki lehet küszöbölni a problémát. Az anyaggal bevont aszfalt zsindelyekkel végzett tesztek során bebizonyosodott, hogy meleg időszakban közel 50-80 százalékkal csökkenthető a tető hőmérséklete a hagyományos zsindelyekhez képest, míg a hideg, téli időben ugyanennyivel növelhető a felület hőmérséklete. Az összetétel megváltoztatásával lehet "behangolni" a bevonó anyagot, hogy a helyi éghajlati adottságokat figyelembe vevő hőmérsékleti értékek mellett váltson visszaverő felületből elnyelővé, és fordítva. Még ha csak néhány fokot változik is a tető hőmérséklete, ez már óriási különbséget eredményezhet a villany- és fűtésszámlában.
Pár éven belül piacra kerülhet
A hőérzékelő bevonat bármilyen tetőcserép esetében alkalmazható, évekig kitart, és elhasználódás után ismét fel lehet vinni a felületre. Amennyiben a további kísérletek során is minden rendben megy, három éven belül piacra kerülhet a találmány.
Ezt a néhány évet mindenesetre várjuk ki, ne rohanjunk azonnal a tetőre, hogy a bolti napraforgó olajjal bekenjük a felületét. Az étolaj magától ugyanis nem alakul polimerré, nem tartalmazza a sugárzás elnyelést és visszaverést szabályozó kulcselemet, ráadásul még rendkívül tűzveszélyes is.
ICI Interaktív Meteorológia
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják.