Nem mind arany: energiatakarékos égők tesztje

Egy izzószálas körte kiválasztása a boltok kínálatából sosem okozott különösebben nagy fejtörést, az új energiatakarékos kompakt fénycsöveknél viszont nagy különbségek is lehetnek az egyes termékek között. Nemzetközi tesztekből az derült ki, nem minden fénycső teljesíti azt, amit a gyártó a dobozán ígér; veszélyes anyagokat tartalmaznak, így megszabadulni sem könnyű tőlük, ha eltörnek.

Új korszak kezdődik a világításpiacon: 2012-től nem gyárthatanak több izzószálas villanykörtét az Európai Unióban. Az izzók fokozatosan tűnnek el, 75 wattos vagy annál nagyobb teljesítményűt már ma sem állítanak elő a gyártók.

Hagyományos izzó (1879-2012): élt 133 évet

A hagyományos, izzószálas villanykörtéket azért vonják be, mert nem felelnek meg az EU energiahatékonysági elvárásainak. Nem csoda, hisz a ma is ismert hagyományos égőn 19. századi feltalálása óta szinte semmit nem fejlesztettek, eltekinve attól, hogy Edison eredeti szénalapú izzószálát a 20. század elején wolframszálra cserélték. Ez az a verzió, amit mind a mai napig - illetve már csak 2012-ig - gyártanak.

Az alternatívák közül a piacot elsőként a kompakt fénycsövek (angolul compact fluorescent lamp, CFL) árasztották el, melyek tíz-tizenöt éves szolgálati idővel kecsegtetnek, továbbá azzal, hogy csak a töredékét használják fel annak az energiának, amit a hasonló fényerőt produkáló hagyományos izzók. A régi izzók energiafelvételének jelentős része ugyanis hővé alakul, szinte teljesen haszontalanul.

Itt az ideje másképp gondolni az égőkre

A hagyományos izzóknál nincs nagy különbség olcsó és drága között sem fényerőben, sem fogyasztásban, és abban sem, hogy bekapcsolás után mennyi idő elteltével érik el maximális teljesítményüket. Így a megfelelő körte kiválasztása eddig nem okozhatott különösebben nagy fejtörést. Ugyanez nem mondható el viszont a kompakt fénycsövekről: egyáltalán nem mindegy, melyiket választod. Ahogy az sem, hogy mit teszel a használt, vagy a véletlenül eltört fénycsövekkel, ezek ugyanis veszélyes hulladéknak számítanak.

^{A kompakt fénycsövek fogyasztása megnő az elöregedéssel}

2005 óta itthon is kormányrendelet írja elő e fénycsövek gyűjtését, ártalmatlanítását és újrahasznosítását, de nem biztos, hogy ezzel minden vásárló tisztában van. A kompakt fénycsövekben, a hagyományos izzókkal szemben van elektronika, amely a lámpát működteti, valamint fénypor és higany is.

Különösen a higany miatt számít egy törött fénycső veszélyes hulladéknak. Megfigyelésünk szerint ennek ellenére a dobozok többségén nincs ezzel, vagy általában a használattal kapcsolatos, részletes utasítás. Ehhez hasonlóan arról sem írnak a gyártók, meddig érdemes használni egy kompakt fénycsövet: bár az eszközök bizonyos idő után még mindig világítanak, de már sokkal több áramot fogyasztanak, mint fénykorukban.

 

Nem egyszerű megszabadulni az energiatakarékos fénycsövektől

Ha a lakásban véletlenül összetörik egy energiatakarékos fénycső, azonnal ki kell üríteni a helyiséget, és legalább negyed óra alapos kereszthuzat után lehet csak visszatérni, mert a mérgező higany ilyenkor könnyen kifolyik a szerkezetből. Óvatosan, lehetőleg gumikesztyűben és nedves kendővel kell a romokat eltakarítani, kerülve az ártalmas gázok belélegzését. A szilánkokat összeporszívózni vagy szemetesbe dobni nem szabad, a kiégett fénycsövekkel együtt lezárt zacskóban kell tárolni addig, amíg az erre megfelelő speciális gyűjtőhelyeken meg nem szabadulunk tőlük, csakúgy, mint a használt elemek, akkumulátorok vagy mobiltelefonok esetében.

 

Ígéret és bizonyíték: nemzetközi tesztek

A londoni központú ICRT tesztszervezet és a németországi Warentest-alapítvány is laboratóriumban vizsgálta nemrég, a jelenleg az EU-ban kapható energiatakarékos fénycsöveket, beleértve a legnépszerűbb márkákat: a General Electricet (GE), a Philipset, az Osramot, de például a Megamant is. A két szervezet hasonló eredményekre jutott: a ma kapható égők egy részének fényereje gyorsabb ütemben gyengül, kevesebb ideig húzzák, több áramot vesznek fel vagy kisebb a teljesítményük, mint amit a gyártók a dobozaikon ígérnek.

Ami a kompakt fénycsöveknek a hagyományos izzókkal szemben a legnagyobb szenzációja - ami viszont szerepel a csomagoláson - az az, hogy mekkora teljesítményű hagyományos izzó lenne képes ugyanakkora fényerőt produkálni, mint amire az adott fénycső az energia töredékéért is képes. Az ICRT vizsgálatának elsődleges szempontja éppen ez volt: elhihetjük-e, ha azt látjuk, a mindössze 10 watton működő energiatakarékos égő fényereje egy 75 wattos izzószálas izzóénak felel meg.

A Megaman leszerepelt, a GE győzött

Kiderült, egyes gyártók szépítenek a valóságon, de vannak olyan fénycsövek is, amiknek, bár tényleg akkora a mérhető fényereje, mint amit a dobozon ígérnek, a színhatások, a színhőmérséklet eltérése miatt mégis úgy tűnik, mintha kevesebb fényt szolgáltatnának.

Az izzók névleges teljesítményénél a mért teljesítmény több esetben közel 10 százalékkal szerényebb volt, bár akadt több túlteljesítő fénycső is. Az élettartam tekintetében a leginkább a hongkongi központú Megaman túloz: azt ígérik, a fénycsövük 15 évig is szolgál, míg  a teszt tanúsága szerint valójában mindössze másfél évig bírja; de két Philips és egy Sylvania izzó élettartama is jelentősen elmarad az ígértektől. A tesztekben a legjobban a GE (az amerikai cég tulajdonában van Magyarországon a volt Tungsram) energiatakarékos fénycsövei teljesítettek.

A takarékos fénycsövek ára ma általában egy-kétezer forint között mozog. Érdekes, hogy a tesztekben leggyengébben teljesített Megaman-termék ára itthon magasabb - 2390 forintért is árulják -, míg a győztesnek kikiáltott GE-fénycső az egyik legolcsóbb, 999 forintért is megvehető.

Persze nem a kompakt fénycső lesz az egyedüli választás 2012 után: halogén izzókat például továbbra is lehet majd kapni, és a lehető legkisebb áramfogyasztású LED-technológia is jó világítástechnikai megoldásokkal kecsegtet a közeli jövőben, hogyha sikerül a LED-világítótestek árát a kompakt fénycsövek szintjére leszorítani.

 

KVVM: izzócsere a rászorulóknak

Új elemmel bővült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium klímavédelmi programcsomagja, melyet a zöldtárca a kibocsátási kvótabevételekből finanszíroz. A Klímabarát Otthon és a Klímabarát Háztartás program után - a Zöld Beruházási Rendszer részeként - a tárca új Izzócsere Programot indított. A 450 milliós keretösszegű pályázaton rászorulók cserélhetik hagyományos energiafaló izzóikat energiatakarékosra. A program a rezsi csökkentése mellett mérhető kibocsátás-csökkenést eredményez: a légkört 47 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid szennyezi, mintegy 12 ezer hektárnyi erdő menekül meg, és az erőműveknek közel 6,3 megawattal kevesebb áramot kell előállítaniuk - olvasható a KVM honlapján.