Félig kiszáradnak a magyar folyók a klímaváltozás miatt

Akár 40 százalékkal is csökkenhet a folyók nyári vízhozama Európa nagy részében a következő évtizedekben az éghajlatváltozás miatt. A nagymértékű apadás Magyarországot is fenyegeti, mert az ország klímája már ötszáz éve melegszik.

A nyári vízhozam csökkenésével párhuzamosan várhatóan gyakoribbak és intenzívebbek lesznek Magyarországon a potenciálisan heves árvizeket okozó "nagycsapadékok" - közölte Nováky Béla hidrológus mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) műszaki osztályának szerdai ülésén. A sűrűbb és erősebb felhőszakadások különösen Borsod térségét veszélyeztetik - jelentette ki Nováky.

Már ötszáz éve melegedik Magyarország

Amennyiben a globális szintű felmelegedés folytatódik, Magyarországon a hőmérséklet évtizedenként 0,2-0,3 fokkal emelkedhet; de körülbelül ugyanerre jutnánk, ha önmagában a hazai trendből jeleznénk előre - fejtette ki a kutató, aki a 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett ENSZ-klímavédelmi testület, az IPCC tagja. Magyarországon egyébként már körülbelül 1500 óta folyamatosan és jelentősen növekszik az ariditás, azaz a melegedés és a kevés csapadék kombinációja - hangsúlyozta.

A csapadék alakulásának előrejelzése bizonytalanabb a hőmérsékleténél - magyarázta a kutató. Egyes forgatókönyvek szerint ugyanakkor a Dunántúl csapadékviszonyai a dél-alföldéhez válhatnak hasonlóvá.

Mint mondta, az éghajlatváltozás hatása fokozottan érvényesül a vizeknél. Közel felére csökkenhet az európai folyók nyári lefolyása, heves árhullámok várhatók, és a tavak vízháztartása is várhatóan romlik majd. Feltehetően nőni fog az aszályok gyakorisága, az aszályok egyre inkább átterjedhetnek a Dunántúlra is.

Számolni kell a vízhiánnyal

Azonnali, nagyléptékű óvintézkedések nem szükségesek ugyan Magyarországon - vélekedett Nováky Béla -, de a nagy költségű, hosszú távú beruházásoknál már figyelembe kell venni a klímaváltozás vizekre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az alkalmazkodásban fontos szerepe lehet többek között a csapadékvízzel való gazdálkodásnak, a víztakarékosságnak is.

A műegyetem most gondolkodik egy szuperszámítógép beszerzésén, mely jelentősen gyorsítaná a hidrológiai és azon belül az árvízi modellezést. A számítógépes, vagyis numerikus modellek azért hasznosak, mert ezekkel számos költséges helyszíni vizsgálat megspórolható - közölte a MTA műszaki osztályának ülésén Józsa János, a műszaki egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető professzora.