Vágólapra másolva!
Egyik csapatnak sem kedvez a dél-afrikai tél a most kezdődő labdarúgó-világbajnokságon. Jó néhány vb-mérkőzés viszont nem csak a játékosok kiváló teljesítménye, hanem valamilyen érdekes időjárással kapcsolatos esemény bekövetkezése miatt is emlékezetessé vált.
Vágólapra másolva!

Az első, időjárással kapcsolatos, fordulatos történet az 1938-as franciaországi világbajnokságról származik. A Brazília-Lengyelország találkozón toronymagas esélyesnek számított a dél-amerikai válogatott, és ennek megfelelően gyorsan 3-0-s vezetéshez jutottak. Kevéssel az első félidő vége előtt azonban esni kezdett az eső, és a brazil csapat tagjai levetették a cipőiket, mert az akkori szokások szerint a dél-amerikai játékosok esőben mezitláb futballoztak.

A bíró azonban ezt a szabályokra hivatkozva nem engedélyezte, kötelezte a brazilokat, hogy húzzák vissza a lábbelijüket. Némi huzavona és szóváltás alakult ki, a brazil vezetés hevesen bizonygatta, hogy csapatuk a vizes füvön csak mezítláb tud játszani. Végül a játékosok kelletlenül engedelmeskedtek a döntésnek.

A közjátékot követően azonban a mérkőzésen alapvető fordulat következett be. A lengyelek ledolgozták hátrányukat, és a lefújás előtt nem sokkal a vezetést is megszerezték. Az utolsó pillanatokban a braziloknak sikerült egyenlíteniük, és a hosszabbításban aztán a 6-5-ös győzelmet is kicsikarták.

Később az újságírók előtt a brazil szakvezető a vártnál sokkal nehezebb győzelem miatt kínos magyarázkodásra kényszerült. Nehézségeik okaként a játékvezető azon döntését jelölte meg, hogy játékosai nem vethették le az esőben a cipőjüket.


A sár csúsztatta el a dél-amerikaiakat Angliában

A labdarúgó-világbajnokságok előtt az időjárás is központi témává lép elő a futballszurkolók között, a győztes kilétére és a csapatok játékereje vonatkozó találgatások mellett. A lelkes drukkerek számos esetben elemezték apró részletekbe menően, hogy a rendező ország helyi viszonyai vajon melyik csapatnak kedvezhetnek céljai elérésében.

Így történt ez például 1966-ban is, amikor Anglia láthatta vendégül a világ legjobb válogatottjait. Ekkor a rendkívül csapadékos nyár miatt felázott, mély talajú pályák foglalkoztatták a futballt szeretők népes táborát. A beszámolók szerint a küzdőtéren a labdák alig pattantak vissza a sáros fűről. A hűvös, már-már hidegnek mondható időjárás kétségkívül a hazai csapatnak kedvezett, akik élni tudtak ezzel az előnnyel, és diadalmaskodtak a tornán. A végső győzelemre is esélyesnek tartott dél-amerikai csapatok közül ugyanakkor egyik sem került be a legjobb négy közé sem.


A dél-afrikai tél senkinek sem kedvez

Vajon komoly témát szolgáltathat az időjárás a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon is? Nem valószínű, mert a helyszíneket a kontinens legdélebbi területein, a mérsékelt öv nedves szubtrópusi és félszáraz éghajlati területein jelölték ki. Mivel a déli féltekén most tél van, ezért napközben 15-20 fok körüli hőmérsékletre és többnyire száraz időjárásra van kilátás. Csapadékosabb, kissé hűvösebb idő inkább csak az Atlanti-óceán partján elhelyezkedő Fokvárosban várható. Vagyis az időjárási viszonyok nem hozzák különösebb hátrányba az európai és a dél-amerikai csapatokat, és nem biztosítanak számottevő előnyöket az afrikai csapatok számára sem.


Magaslati levegő Mexikóban, szaunapálya az USA-ban

Az 1970-es, illetve az 1986-os mexikói rendezvény előtt és alatt viszont naponta visszatérő téma volt az időjárás. A csapatoknak ugyanis általában magaslaton, a tenger szintje felett 2000-2500 méter magasban elhelyezkedő stadionokban kellett lejátszaniuk mérkőzéseiket. Az európai tévétársaságok nyomására a találkozók zömét helyi idő szerint kora délután, a legnagyobb hőségben, gyakran közel 35 fokos melegben bonyolították le. Az volt az általános előzetes vélekedés, hogy az európai csapatok ilyen körülmények között nem lesznek képesek legjobb teljesítményüket nyújtani. Ez a vélemény mindkét alkalommal helyesnek bizonyult: ezeket a világbajnokságokat a dél-amerikai csapatok uralták, 1970-ben Brazília, 1986-ban Argentína győzött.

A labdarúgó-világbajnokságok immár 80 éves története során számos mérkőzést játszottak le extrém időjárási feltételek mellett. A viharos szél több összecsapáson megnehezítette a játékosok dolgát, egy mérkőzést zivatar miatt szakítottak félbe. 1994-ben az USA-ban pedig a mesterséges környezet okozott nehézségeket a csapatok számára. A Románia-Svájc összecsapást ugyanis fedett csarnokban, közel 40 fokos melegben és 95 százalékos relatív páratartalom mellett kellett megvívniuk a játékosoknak. A szaunázást akkor a román válogatott bírta jobban, ők hagyták el győztesen a játékteret.