A népesség öregedése jót tesz a Földnek

A városlakók több szén-dioxid kibocsátásához járulnak hozzá, fokozva a globális felmelegedést. Az elöregedés megrendíti a nyugdíjrendszereket, de jótékony hatással van a klímára. Az elöregedő társadalmak és a városiasodás jelentősen befolyásolhatja, mennyi üvegházhatású szén-dioxid kerül a légkörbe a következő 40 évben.

Az emberi viselkedés, döntések és életstílus pontosan hogyan és mennyire fogja a klímaváltozását befolyásolni a jövőben? - ez volt a kérdése egy amerikai kutatócsoportnak, mely az üvegházhatású gázkibocsátás és az emberi populáció változásai közti összefüggéseket vizsgálta. Eredményeik az amerikai tudományos akadémia közleményei között, a PNAS folyóiratban jelentek meg, több amerikai kutatóközpont együttes munkájaként, melyet a szövetségi National Science Foundation támogatott.

A városi munkaerő többet fogyaszt

A lassabb népességnövekedés különböző hatást gyakorol a Föld különböző területein. Ha a fejlődő országokban egyre kevesebb gyermek születik, vagyis lassul a népességnövekedés, az a bolygó összlakosságának méretére lesz a leginkább hatással, de a CO₂-kibocsátást is érinti. Ha viszont a fejlett országokban növekszik a jelenleginél is lassabban a népesség, az a globális CO₂-kibocsátást is erőteljesen befolyásolja, mivel az egyes emberek lényegesen több energiát használnak fel mindennapi életük során az Egyesült Államokban, mint mondjuk Indiában - szögezik le a szakemberek.

A kutatók azt is megnézték, hogy milyen hatással van a szén-dioxid-kibocsátásra az öregedés és a városiasodás. Számításaik eredménye a következő: a városi népesség növekedése a fejlődő országokban nem kevesebb, mint 25 százalékkal emelheti meg a CO₂-kibocsátást. A gazdasági növekedés és a városlakók életformája ugyanis közvetlen összefüggésben van a kibocsátásnövekedéssel, nagyrészt azért, mert a városi munkaerő többet dolgozik és többet is fogyaszt.

Ezzel szemben a népesség általános öregedése mintegy 20 százalékkal is csökkentheti az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz kibocsátását néhány fejlett, iparosodott országban. Ennek oka az, hogy idősebb populáció kevesebbet dolgozik, az alacsonyabb termelékenység pedig kisebb gazdasági növekedéshez vezet.

A háztartások szerepe

Hogy hogyan alakul a világ üvegházgázkibocsátása az elkövetkezendő 40 évben, abban a kutatók szerint lesz tehát szerepe a demográfiai változásoknak. Sok fejlődő országban az urbanizáció, míg néhány iparosodott országban az öregedés mértéke lehet igencsak meghatározó.

Kevesebb emberrel a klímaváltozás ellen

Előrejelzések szerint a század közepére a Föld népessége 8,5-8,7 milliárd főre emelkedhet, a legnagyobb növekedés pedig az urbanizált területeken várható. A népességnövekedés lassulása természetesen jelentősen hozzájárulna az üvegházgázkibocsátás csökkentéséhez.

A kutatók arra jutottak, hogy ha a földlakók száma ennél mégis lassabban nőne - ahogy azt az ENSZ demográfusai is elképzelhetőnek tartják - 2050-re e lassulás 16-29 százalékkal járulna hozzá ahhoz kibocsátáscsökkenéshez, melyről feltételezik, hogy még nem vezet súlyos következményekkel járó globális felmelegedéshez. A század végére a népességnövekedés lassulása még ennél is nagyobb hatással lehetne a üvegházhatású gázokra.

A szerzők több lehetséges forgatókönyvvel dolgoztak a gazdasági növekedés, energiahasználat és kibocsátás szemléltetésére, mindehhez egy új számítógépes modellt használtak, mely a népesség-környezet-technológia (angol rövidítéssel PET) nevet kapta.

Hogy megvizsgálhassák a demográfiai változások hatásait, különbséget tettek az egyes háztartások között életkor, létszám és környezet alapján. Emellett 34 állam nemzeti felméréseiből merítettek adatokat, hogy az egyes háztartástípusok gazdasági jellemzőit megbecsülhessék (e 34 országban él a világ lakosságának 61 százaléka). A háztartások fogyasztási szokásaikkal közvetlenül, vagy közvetetten, a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásukkal is nagyban befolyásolhatják a kibocsátásokat.

A szerzők azt szeretnék elérni, hogy a jövő kibocsátási forgatókönyveinek megalkotói nagyobb figyelmet szenteljenek az urbanizáció és az öregedés hatásaira, különösen az Egyesült Államokban, az EU-ban, Kínában és Indiában. Mindezek mellett kiemelik, nem buzdítanak a klímaváltozás elleni küzdelemben az öregedést vagy városiasodást érintő bármiféle szabályozásra, pusztán e trendek klímaváltozásra gyakorolt hatásaira szeretnék felhívni a figyelmet - olvasható az NSF honlapján.