Még az esőtánc is hatékonyabb a felhők bombázásánál

2010.11.02. 9:01
Nem hoznak esőt a csapadékképződés elősegítésére bevetett technikák, jelesül az eget ezüstjodiddal, folyékony nitrogénnel vagy szárazjéggel bombázó felhőmagvasítás. A félsivatagos Izraelben nagy hagyománya van a felhőmagvasításnak, de kiderült, tisztán természeti okai voltak a korábban emberi beavatkozásnak tulajdonított csapadéknak.

A világ számos aszályos vidékén évtizedek óta próbálják befolyásolni az időárást a  felhőmagvasítás (angolul cloud seeding) nevű módszerrel. Ennek során földi ágyúk vagy repülőgépek ezüstjodiddal, folyékony nitrogénnel vagy szárazjéggel (fagyasztott szén-dioxiddal) bombázzák az eget. Az anyagok cseppképző hatásúak; a felhőben szétszóródott részecskék körül kicsapódik a nedvesség, és elég nagy tömegű vízcseppek keletkeznek ahhoz, hogy a Föld vonzereje miatt lehulljanak.

Az eljárással manipulálni lehet, hogy hol ürüljön ki a felhő, illetve, hogy hol ne legyen eső. A felhőmagvasítást gyakran használják Észak-Kínában és Oroszországban.

Friss kutatási eredmények szerint viszont a fenti elmélet nem olyan hatékonysággal válik be a gyakorlatban, mint ahogy korábban állították. A Tel-Avivi Egyetem három geofizikusa most jelentette be, hogy elkészültek azzal a kutatással, ami a felhőmagvasítás eredményességét vizsgálja az utóbbi ötven évre visszamenőeg. Az Athmospheric Research (Légkörkutatás) című szaklapban megjelent tanulmány a legátfogóbb, ami az utóbbi évtizedekben a témában készült.

Mivel Izrael jórészt félsivatagos területen fekszik, gyakran alkalmaznak felhőmagvasítást a csapadék előegítésére. Pinhas Alpert professzor és munkatársai azt tekintették át, mi volt az eredménye a technológiának a Galileai-tengeren (más néven a Genezáreti-tavon), Izrael északi részén az utóbbi ötven évben. A kutatócsoport átvizsgálta a térség csapadékhullás-adatait, és összehasonlította a felhőmagvasítások időpontjával, de azzal is, hogy a szomszédos területeken - ahol nem vetették be ezt a technológiát - mennyi eső esett.

Az eredmény: a vizsgált térségekben meteorológiai okai voltak az esőnek, vagyis a felhőmagvasítástól független légköri változások miatt volt csapadék. Erre további bizonyíték az a csapadékosabb hat év, amit korábban az időjárást befolyásoló technikáknak tulajdonítottak. Alpert professzor és társai bebizonyították, hogy ezt egy sajátos, a tavat környező hegyvidéken kialakuló ciklonrendszer okozta. Erre bizonyíték az, hogy a Júdeai-hegységben is több eső esett ugyanabban az időszakban, pedig ott nem alkalmaztak felhőmagvasítást.

Egyetlen esetben van feltehetően hatása a magvasításnak - állítja dr. Alpert: amennyiben a hegyek fölött kialakuló, viszonylag hamar eloszló, ún. orografikus felhőkön alkalmazzák. Ilyen felhők ott alakulnak ki, ahol a vízszintes légáramlás a domborzat miatt emelkedésre kényszerül (ez az orografikus emelés). Az orografikus felhő alakját az befolyásolja, hogy miként zavarja meg a légáramlást a szóban forgó domborzati alakzat.

Viszonylag magas költségei ellenére jelenleg nyolcvannál is több helyszínen végeznek felhőmagvasítást az ENSZ meteorológiai szervezete, a WMO nemrégiben közölt jelentése szerint. A leghíresebb példa erre Peking, ahol 2008-ban a nyári olimpiai játékok ideje ezzel a technológiával biztosították, hogy a versenyhelyszíneken ne essen. Az Egyesült Államokban Kaliforniában és Wyomingban a víztározók tartalékait igyekeznek növelni a felhőmagvasítással generált esővel.

KAPCSOLÓDÓ CIKK