Minden idők legperzselőbb nyara van Perth mögött

Vágólapra másolva!
Ausztrália az elmúlt hónapokban az időjárási extrémumok színtere. Miközben a keleti tartományokat özönvízszerű esők áztatták, nyugaton a szokatlan forrósággal küzdöttek.
Vágólapra másolva!

Nyugat-Ausztrália legnépesebb városa, Perth rekordforró és száraz nyáron van túl. A decembertől márciusig tartó időszakban az átlagos 32 mm-hez képest alig 0,5 mm eső esett a településen, és 59 napon haladta meg a csúcsérték a 30 Celsius-fokot, emellett előfordult, hogy 15 egymást követő napon éjszaka sem csökkent 20 fok alá a hőmérséklet. A tikkasztó nyári hónapok alatt az átlagos maximum hőmérséklet 32 fok volt.

Mindez példátlannak számít, eddig ugyanis sosem fordult elő ebben az időszakban 53 hőség napnál több (amikor a csúcsérték 30 fok vagy a fölött alakul), illetve a leghosszabb időszak, amikor a hajnali minimum 20 fok fölött maradt, 13 nap volt. A leghosszabb forró időszak tekintetében a világrekordot egyébként a nyugat-ausztráliai Marble Bar tartja: itt 1923. október 30. és 1924. április 7. között 161 egymást követő napon haladta meg a hőmérsékleti maximum a 37,8 fokot - és az éves átlagos csúcsérték is 35 fok körül alakul.

Mi okozhatta a perzselő nyári szezont?

A Csendes-óceán felszínének hőmérséklete az uralkodó széljárás miatt változó eloszlást mutat. Normális esetben a keleties passzátszél elfújja a meleg tengervizet Dél-Amerika partjaitól, ami így Indonézia körzetében halmozódik fel.

Amikor legyengül a passzátszél, a meleg óceáni víz visszaáramlik a perui partokhoz, ezt hívják El Nino időszaknak. Ilyenkor Peru térségében bő csapadékhullás figyelhető meg, miközben Ausztráliában és Indonéziában szárazság és erdőtüzek pusztíthatnak. Ha azonban a passzátszél megerősödik, a meleg tengervíz még jobban felhalmozódik az indonéz partoknál, és a térségben erősödik a monszun tevékenység. Ez a La Nina periódus.

A Csendes-óceán medencéjében júniusban erős és tartós La Nina (a vízfelszín hőmérsékleti anomáliája) épült föl. Hatására Ausztrália nyugati partjai mentén az óceánfelszíni hőmérséklet 2-4 fokkal haladta meg az átlagos értéket, sőt, 2010 végén rekord magasságokat ért el. Mivel így napnyugta után sem tudott az óceáni vízfelszín hűtő hatása érvényesülni, éjszaka nem tudott felfrissülni a levegő.

A La Ninát kiváltó, megerősödött keleties passzátszél a kontinens sivatagos belseje felől száraz, forró levegőt hozott. Ez megakadályozta egyúttal, hogy az óceán felől érkező ciklonrendszerek elérjék a nyugati tájakat, így azok a megszokottnál jóval kevesebb csapadékot kaptak. A forróság miatt Perth külvárosában február elején bozóttüzek pusztítottak el több tucat épületet és mintegy másfél ezer hektárnyi erdős területet.

Keleten özönvízszerű esőkkel küzdöttek

A tavaszi-nyári szezont a keleti tájakon ugyanakkor extrém csapadékok és sorozatos áradások jellemezték, ami a La Nina miatt a Csendes-óceán nyugati medencéjében intenzívebbé vált ciklontevékenységnek volt köszönhető. Már a szeptembertől decemberig tartó időszakban is hetekig tartó intenzív esők áztatták Kelet-Ausztráliát, elsősorban Queensland és Új-Dél-Wales tartományokat. Később február elején az ötös erősségű Yasi ciklon csapott le a kontinensre, majd alig két hétre rá az északi partvidéken okozott özönvízszerű esőket a Carlos névre keresztelt trópusi képződmény.