Nem a klímaváltozás miatt pusztítottak az orosz erdőtüzek

Természetes időjárási jelenség okozta a többtízezres áldozatot követelő és óriási kárt okozó 2010-es hőhullámot Oroszországban. Tény viszont, hogy hasonló jelenségek valószínűleg gyakrabban fognak előfordulni már ebben az évtizedben is, ahogy egyre melegszik a Föld klímája.

Nem a klímaváltozás, hanem egy természetes időjárási jelenség okozta a több tízezer áldozatot követelő, tavaly nyári oroszországi hőhullámot - érvelnek amerikai kutatók. Az események hátterében egy nagynyomású légköri zóna állt, mely hosszú időn át eltérített minden hűvös levegőt és csapadékot az érintett nyugat-oroszországi terület fölött - állapították meg Randall Dole, az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) munkatársa és kollégái.

Ilyen mértékű blokkoló időjárási mintázatra korábban nem volt példa, és nem is lehetett előre jelezni, írják a Geophysical Research Letters tudományos folyóirat online kiadásában megjelent tanulmányukban. A makacsul kitartó időjárási jelenség összefüggésben állhatott a Pakisztánt nagyjából ugyanebben az időben elárasztó esőzésekkel is Martin Hoerling, a NOAA kutató meteorológusa szerint. (Hoerling a tanulmány társszerzője.)

Bár a hőhullámot közvetlenül nem a klímaváltozás okozta, az üvegházgázok légköri koncentrációjának növekedése nyomán átalakuló éghajlattal egyre gyakoribbá válhatnak a hasonlóan szélsőséges események, mondják a kutatók. Míg 2010-ben egy ilyen hőhullám valószínűsége Nyugat-Oroszországban 1 százalék alatti volt, 2100-ra meghaladhatja a 10 százalékot - mutatnak rá.

A tavaly július és augusztus közepe között tomboló hőség több mint 50 ezer áldozatot szedett Moszkvában és az ország más nyugati részein. A hőhullám súlyos és kiterjedt erdőtüzeket váltott ki, valamint jelentős károkat okozott a mezőgazdasági termésben is (a gabonatermés mintegy 40 százalékkal esett vissza, ami a globális kínálatra is érezhető hatást gyakorolt). A fővárosban, ahol júliusban a napi átlaghőmérséklet rendszerint 18-20 Celsius-fok körül alakult, tavaly júliusban elérte a 30,55 fokot; a napi átlag hőmérsékleti értékbe az éjszaka is beletartozik. A hőség Ukrajnát, Fehéroroszországot és a balti államokat is érintette.