Egyre valószínűbb, hogy szivárog a japán atomerőmű egyik reaktortartálya

Vágólapra másolva!
Még mindig nem sikerült helyreállítani négy reaktorblokk saját hűtőrendszerét a fukusimai atomerőműben, mert a 2-es blokk turbinacsarnokának padlóján nagyon erősen sugárzó víztócsák vannak. Az üzemeltető leszivattyúzza a radioaktív vizet, amely félő, hogy azért szivárog, mert megsérült a 2-es blokk reaktortartálya. A reaktor turbinaházában több mint 1000 millisievert/óra sugárzási dózist mértek - ez még mindig nagyon erős. Ha két embert négy órán keresztül ekkora dózisnak tesznek ki, akkor az egyikük szinte biztosan meghal harminc napon belül. Ezer mSv/óra sugárzási dózis nyomán már leesik a fehérvérsejtek (limfociták) szintje. Összehasonlításképpen: egy átlagembert Magyarországon évente ér mintegy 6-7 mSv sugárzási dózis, természetes háttérsugárzás, röntgen- vagy CT-felvétel, repülőgépes utazás stb. révén. 
Vágólapra másolva!

Pontatlan leolvasásnak minősítette azt az adatot a fukusimai atomerőmű üzemeltetője, mely szerint a normális radioaktivitási szint tízmilliószorosát mérték a kettes blokk turbinacsarnokának földszintjén a vízben. A TEPCO helyi idő szerint vasárnap éjjel azt közölte, a kiugróan magas számot leolvasó munkás azonnal elhagyta a helyszínt, és nem ismételte meg a műveletet. Hétfő reggel az üzemeltető arról informált, hogy a radioaktív anyagok koncentrációja százezerszeresen haladja meg azt a szintet, amelyet általában a reaktortartályban levő vízben szoktak mérni.

A reaktor turbinaházában több mint 1000 millisievert/óra sugárzási dózist mértek - ez még mindig nagyon erős. Ha két embert négy órán keresztül ekkora dózisnak tesznek ki, akkor az egyikük szinte biztosan meghal harminc napon belül. Ezer mSv/óra sugárzási dózis nyomán már leesik a fehérvérsejtek (limfociták) szintje. Összehasonlításképpen: egy átlagembert Magyarországon évente ér mintegy 6-7 mSv sugárzási dózis, természetes háttérsugárzás, röntgen- vagy CT-felvétel, repülőgépes utazás stb. révén - részletek korábbi cikkünkben. A japán nukleáris biztonsági hivatal szóvivője, Hidekiko Nisijama azt közölte: a sugárzás valóban magas, de meg kell oldani valahogyan a radioaktív víz kiszivattyúzását anélkül, hogy a dolgozókat túl közel küldenék a sugárforráshoz.

Forrás: EPA/Kuokava Daj

Sugárszennyeződéstől mentes vizet töltenek a katonák (Keszuma, Mijagi kormányzóság)

Szintén 1000 mSv/óra sugárzást mértek egy fedett árok vizében is a 2-es blokk turbinacsarnokán kívül vasárnap délután - jelentette be a TEPCO hétfőn. Az alagút vége 55 méterre van a tengerparttól, de nincs adat arról, hogy a víz a tengerbe folyt volna. Az 1-es reaktorblokk hasonló árkában mindössze 0,4 mSv/óra volt a sugárzás. A 3-as blokknál hasonló mérést nem tudtak végezni, mert az árkot nehéz megközelíteni. A cég azt is bejelentette, folyamatban van a radioaktív víz leszivattyúzása. Ez azért sürgős feladat, mert egy a dolgozók nem tudnak a kellő hatékonysággal dolgozni a 1-4. reaktorblokk saját hűtőrendszereinek helyreállításán.


Valószínűleg a nedvesakna sérülése szennyezi a vizet

A radioaktív víz szinte biztosan a reaktormagból szivárog a japán kormány szóvivője szerint, vagyis a nukleáris üzemanyag hűtővizéről van szó. A fukusimai erőmű blokkjai forralóvizes rendszerűek, azaz a reaktortartályban az üzemanyag bomlása közvetlenül a vizet melegíti fel, amellyel aztán meghajtják az áramtermelő turbinákat. A víz egyúttal hűtőközegként is működik. A reaktortartályt magába foglaló acél-beton szárazakna alatt tórusz (gyűrű) alakú nedvesakna helyezkedik el, ahová túlnyomás esetén le lehet buborékoltatni a vízgőzt. Ez az akna korábbi hírek szerint valószínűleg megsérült az egy héttel ezelőtti robbanásokban, nemcsak a kettes, hanem a hármas blokknál is, viszont minderről jelenleg nincs megbízható információ (erről további részletek itt olvashatók).

A víz radioaktivitására azután figyeltek fel a hatóságok, miután három munkást erős sugárterhelés ért csütörtökön, miközben a 3-as reaktor áramellátásának helyreállításán dolgoztak. Kettejüket kórházban kellett ápolni, mert mivel a vízben álltak, radioatív égési sérülést szenvedtek, de a harmadik dolgozót is bent tartották megfigyelésre egy sugárvédelmi kutatóközpontban. A kórház illetékesei közölték: hétfő délután elhagyhatják az intézményt, mert a sugárzás nem okozott maradandó egészségkárosodást. A 3-as blokk földszintjén összegyűlt víztócsában 400 mSv/óra sugárzást mértek, amely még mindig jóval alacsonyabb a 2-es blokk turbinacsarnokában detektált szintnél.

Forrás: REUTERS/Kim Kyung-Hoon

160 ezer embert kellett kitelepíteni az erőmű húsz kilométeres körzetéből - életkép az egyik kitelepítési központból

Vasárnap eredetileg a TEPCO azt közölte, hogy 2,9 milliárd becquerel/köbcentiméter koncentrációban találtak radioaktív jód-134 izotópot a turbinacsarnok vizében a 2-es blokkban (a koncentráció 53 perc alatt mintegy a felére csökkent). A becquerel a radioaktivitás SI-mértékegysége, olyan radioaktív sugárforrást jelöl, amelyben 1 másodperc alatt egy bomlás következik be. Az adatok újraértékelése után az áramszolgáltató hétfőn pontosított. Eszerint jód-134 mégsem volt a vízben, jelen volt viszont a jód-131 és a cézium-137, mindkettő a radioaktív bomlás tipikus mellékterméke, az előbbi felezési ideje nyolc nap, míg az utóbbié harminc év).

Szintén jód-131 izotópot azonosítottak a földrengés és balesetsorozat-sújtotta erőműtől 330 méterre délre vételezett tengervíz-mintában. Az izotóp koncentrációja 1850-szeresen haladta meg a törvényileg meghatározott felső szintet. Pénteken 1251-szeres koncentrációt mértek. A japán nukleáris biztonsági hatóság ennek kapcsán azt közölte, nem kell tengervízből eredő sugárszennyezéstől tartani, mert az erőmű húsz kilométeres körzetében tilos a halászat, másrészt a sugárzó anyagok eloszlanak a vízben.

A TEPCO egyébként fokozatosan felhagyott a reaktorblokkok tengervizes hűtésével, tehát ezzel valószínűleg nem fogják tovább szennyezni a környezetet. Ezzel együtt a nukleáris hatóság szóvivője nem zárta ki, hogy a későbbiekben csak eléri a szennyezés a tengert, azonban hozzátette: nem valószínű, hogy a tengerbe folyik az erősen sugárszennyezett víz a turbinacsarnokok földszintjéről. Az 1-es blokkba péntek, a 2-es blokkba szombat óta bórsavas édesvizet szivattyúznak. A bórsav gátolja a radioaktív bomlást, míg az édesvíz előnye az, hogy nem csapódik ki a só belőle a nukleáris üzemanyagon, így nem rontja a hűtés hatékonyságát.

Robotok a sérült erőműnél

Az erősen sugárzó víz kezelésében segíthetnek a különféle robotok. A Tepco még a múlt héten kért sürgősségel katonai célra fejlesztett robotokat egy amerikai cégtől, a massachusettsi iRobot Corp.-tól. A japán Mitsui vállalat katasztrófa-helyszínekre tervezett mérőrobotja, a Moni-Robo már tíz napja a helyszínen van. Egy kanadai robotikai vállalat is felajánlotta eszközeit. A robotok mindenike sínen közlekedik, karjával különféle tárgyakat lehet felemelni és manipulálni. A robotkéz kezelni tudja a forró vagy erősen radioaktív tárgyakat, vagy segítségével mintát lehet vételezni az erőmű falából vagy padlózatából - mondott egypár példát a felhasználásukra William Whittaker, a Carnegie Mellon Egyetem robotika tanára az American Scientist tudományos folyóirat hírszolgálatának. Whittaker és kollégái már építettek robotokat hasonló célra. Az 1980-as évek elején az őáltaluk tervezett eszközöket használták a Three Mile Island atomerőmű baleseténél az alapzatban keletkezett sérülések felmérésére és kijavítására. Az amerikai erőmű 1979-es katasztrófája szintén részleges reaktormag-leolvadással járt, mint a fukusimai, és szintén 5-ös fokozatra sorolták be a nukleáris balesetek hétfokú skáláján.