Így csapott le legalább ötven tornádó az Egyesült Államokra

2008 óta nem okoztak szélviharok ennyi halálos áldozatot, mint az elmúlt hétvégén. Kétszáznegyvenegy tornádóról érkezett bejelentés az Egyesült Államokban csütörtök és szombat között, de ezek közül csak ötvenet erősített meg az USA meteorológiai szolgálata. A háromnapos zivatarzóna kialakulásához minden együtt volt: hirtelen felszálló meleg levegő és megfelelő páratartalom.

Összesen kétszáznegyvenegy tornádó sújtott le az Egyesült Államok keleti partjára a tavasz első, igazán heves zivatarrendszerében. A viharok a legnagyobb károkat és a legtöbb halálos áldozatot Észak-Karolinában okozták; csak ebből az államból 62 szélvihart jelentettek. A viharzóna Oklahoma államra csapott le csütörtökön, majd kelet fele mozogva szombaton érte el a keleti partot. Az USA meteorológiai szolgálata, a NOAA az összes bejelentett szélvihar közül ötven előfordulását erősítette meg, mert valószínűleg egy tornádót többször is jelentettek.

Évente átlagosan kétszer fordulnak elő ilyen zivatarrendszer kialakulásához vezető feltételek a Mississippi vonalától nyugatra, a Központi-síkságon, de ugyanez szinte sosem fordul elő két szövetségi állammal keletebbre, Észak-Karolinában. A három napig tartó szélviharsorozat oka a légköri instabilitás volt, ami miatt a talaj fölött felmelegedő levegő az átlagosnál könnyebben tudott felszállni, és orkánerősségű (tehát 90 km/óránál erősebb) széllökések alakultak ki.

Ezenfelül meglehetősen nagy volt Mexikói-öböl felől érkező levegő nedvességtartalma, ami gyakorlatilag a zivatarok üzemanyagaként szolgál. A forgószelek kialakulásához a szélnyírás is hozzájárult - ez azt jelenti, hogy a légmozgás iránya nagyon gyorsan, szinte másodpercenként megváltozik, miközben sebessége ugyanolyan nagy marad, vagy legfeljebb csak kissé módosul.

Az eltérő irányból érkező széllökések mintegy megpörgetik a gyorsan felszálló meleg légáramlatot, így a zivatarfelhőből leereszkedik a szélvihar tölcsére. A zivatarrendszerben számos helyen jégeső is kialakult. "Rendkívül szokatlan, hogy ilyen erejű tornádók egyszerre ilyen nagy számban jelentkezzenek egy helyen" - magyarázta ki az április 14-16. között történtekről Jacqui Jeras meteorológus az AP hírügyökségnek.

Szobabelső Észak-Karolinában a múlt heti tornádók után

Az Egyesült Államokban összesen negyvenöten haltak meg a három napig tartó viharban, Észak-Karolinában továbbra is kutatnak túlélők után. A szövetségi államban a huszonegy halálos áldozat többsége lakókocsiban élt. Április 16-a volt az állam történetében a második legnagyobb viharkatasztrófa: 1984-ben huszonkét szélviharban negyvenketten haltak meg, és több százan megsebesültek. Az északi szomszéd Virginia államban a Surry atomerőmű két reaktorát leállította az automatika szombaton, mert a forgószél elvágta a külső áramellátást. A maradékhő elvezetését a szükséggenerátorokkal termelt árammal biztosítják. Philadelphiában (Pennsylvania állam) megdőlt a napi csapadékrekord: a városban huszonnégy óra alatt 76 mm eső esett (a korábbi, 1986-os rekord 51 mm volt).

Miközben a zivatarzónába eső amerikai államokban az infrastruktúrát állítják helyre, az aszály sújtotta Kubában élénkebb hurrikánszezonban reménykednek. Az elmúlt héten csapvíz nélkül maradt százezer havannai lakos, mert a szigetországban ötven éve nem volt ekkora szárazság, amelyet az elavult, szivárgó vezetékrendszer súlyosbít. Kubában a hurrikánszezon alatt lezúduló vízből töltik fel a tározókat, azonban az utóbbi években kevesebb trópusi ciklon söpört végig a Mexikói-öblön. Az előrejelzések szerint az idén mozgalmasabb lesz a szezon: a meteorológusok tizenhét, külön nevet is kapó trópusi viharra és kilenc hurrikánra számítanak.