Sietős fagyosszentek miatt pusztultak a gyümölcsösök Kelet-Magyarországon

A pálinkáiról híres Panyolán a diófák sínylették meg leginkább a korán jött fagyosszenteket. Május 6-ára virradóan mínusz 7 Celsius-fokot mértek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Balkány környékén. Bács-Kiskun megyében is vannak olyan gyümölcsösök, amelyekben a teljes idei termés elfagyott. Az ország gyümölcsellátása nincs veszélyben a gyümölcs terméktanács szerint - a gönci barackot például megmentették a gazdák.

Az idén egy héttel korábban következtek be a fagyosszentek. Május hatodikán hajnalban a legalacsonyabb hőmérsékletet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Balkány környékén mérték - ott mínusz 7 Celsius-fok is előfordult. A fagy ezen a területen okozta a legnagyobb, több esetben is százszázalékos kárt a gazdálkodóknak.

Májusban előfordulnak még különösen hideg éjszakák - a népi megfigyelés szerint május 12-14-e, Pongrác, Szervác, és Bonifác napja a legveszélyesebb. "A fagyosszentekhez gyakran társul hidegbetörés. Idén pár nappal korábban, május 6-án mértek az országban számos helyen fagypont alatti értékeket" - magyarázta az [origo] kérdésére az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, Ujváry Katalin.

Fagykárok és belvíz - nézze meg képgalériánkat!

A gyümölcspálinkáiról nevezetes Panyola ötven kilométerre esik Balkánytól, közvetlenül a Szamos jobb partján. "Nálunk nagyon változó, hogy melyik gyümölcsöst mekkora kár érte, kisebb-nagyobb foltokban érte a fagy a falut" - válaszolta kérdésünkre Borbás Béla gazdálkodó, aki vendégházat is működtet a településen. "A kertek északkeleti oldalán a legnagyobb a baj, és azokon a külső részeken, amelyeket már nem védenek a házak" - magyarázta. (Az úgynevezett fagyzug-jelenségről itt olvashat bővebben.)

Panyolán a diót érte a legnagyobb kár, Borbás becslése szerint termés körülbelül egynegyede-egyharmada veszett oda. A diófák északkeleti oldalán, mintegy két-két és fél méteres magasságig megfeketedtek a levelek, de a szilván és a meggyen is látható a fagykár. "A meggy esetében viszont csak egy-két hónap múlva derül ki pontosabban, mekkora a veszteség" - mondta a gazdálkodó, hozzátéve, hogy saját kertjében a kiültetett paradicsompalánták is kifagytak.

Három éve volt utoljára ilyen hideg a májusi hajnal

Ahogy az alábbi térképen is látható, szinte nem volt az országnak olyan része, ahol ne süllyedt volna 0 fok alá a hőmérséklet május 6-ára virradóan. A talaj közelében, az északkeleti megyékben a térképen szereplő értékeknél hidegebbet mértek, jellemzően -4 és -7 fok között változott a hőmérséklet. Hasonlóan hideg éjszaka volt például 2007. május elején is, amikor 2-án hajnalban Nyírlugoson -5,9 fokot mértek - közölte kérdésünkre az OMSZ szakértője.

A hideg éjszakát sarkvidéki eredetű levegő okozta. 2011. május 3-án hidegfront érte el Magyarországot, amely mögött a magasban közel tíz Celsius-fokkal hidegebb levegő érkezett. A hideg beáramlását szinte országszerte viharos szél is kísérte. Május 5-én hajnalban már a Kárpátoktól keletre húzódott a hidegfront, és észak felől egyre inkább anticiklon terjeszkedett fölénk. Szárazabb levegő áramlott térségünkbe, és lényegesen mérséklődött a légmozgás. A május 5-ről 6-ra virradó éjszaka már leállt a szél, a szélcsendes hajnalon az igen száraz levegőben, a felhőtlen ég alatt gyorsan és jelentősen süllyedt a hőmérséklet.

Megmenekült a gönci barack

A fagy Bács-Kiskun megyében is nagy területeket érintett Kiskunfélegyházától Kecskeméten át Kunszentmiklósig. Már az előzetes becslések alapján is jelentős a veszteség a meggy-, alma-, szilva- és szőlőültetvényekben. A kárfelmérés jelenleg is tart, de az már most is látszik, hogy akadnak helyek, ahol az idei termés szinte teljesen elfagyott. A gyümölcstermesztőkön túl kár érte a burgonyával foglalkozókat is, mert a gumók csírái sok helyen valószínűleg elfagytak - tudósít az MTI.

A hirtelen lehűlés több mint kétezer hektárnyi gyümölcsöst károsított Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A pusztulás a Bodrogközben és a Csereháton volt a legnagyobb, sok helyen 80-100 százalékos a kár. Jószerivel minden termés odalesz az idén - írja keddi számában az Észak-Magyarország napilap. A kajszibarackjáról híres Göncön és környékén egyes termelők sikeresen védekeztek füstöléssel és fagyvédelmi permetezéssel, ezért vélhetően nem marad barack nélkül a piac.

A mostani fagy viszont távolról sem okozott olyan katasztrofális károkat az országban, mint 2007-ben, amikor az ország egész területét sújtotta - közölte a FruitVeB, vagyis a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács elnöke, Mártonffy Béla, aki szerint viszont nincs veszélyben az ország gyümölcsellátása. A FruitVeb szerint jogos, hogy kapjanak valamilyen enyhítést azok a gazdálkodók, akiket a mostani fagykár leginkább érintett, hiszen az elmúlt év viharos időjárása is próbára tette a termelők tűrőképességét.

A szakmai szervezet szerint az lenne a legcélszerűbb, ha kötelező lenne belépni a kárenyhítési alapba azoknak, akik valamilyen nemzeti vagy uniós támogatásban részesülnek. Ez pusztán annak a ténynek az elismerésével lenne egyenlő, hogy a termelésben a faggyal és más természeti jelenségekkel is jelentős kockázati tényezőként kell számolni kontinentális éghajlaton - magyarázta Mártonffy.

Levélben sürgeti meg a biztosítókat a Vidékfejlesztési Minisztérium

A károsult termelők a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerhez fordulhatnak jégeső-, fagy-, belvíz-, és aszálykár esetén. A káreseményt a megyei kormányhivataloknál tizenöt napon belül kell bejelenteni - áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. A szaktárca a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal közreműködésével végzi a károk összesítését. Pénzt viszont csak 2012 elején látnak a gazdák, mert a segítséget abból a kárenyhítési alapból lehet kifizetni, ami a 2011-ben befolyt befizetésekből és az ahhoz kapcsolódó költségvetési kiegészítésből jön létre, miután már összesítették az idén keletkezett összes elemi kárt.

"A kormány minden évben megduplázza a gazdák által befizetett pénzt a kárenyhítési alapban, így kárenyhítésre évente körülbelül 4,5-5 milliárd forint áll rendelkezésre. Azok a károsult termelők, akik még nem tagjai az enyhítési rendszernek, május 15-ig csatlakozhatnak az alaphoz" - közölte a szaktárca. A VM levélben keresi meg az agrárbiztosításban érintett biztosítókat, hogy minél gyorsabban mérjék fel a károkat és fizessék ki a vesztségeket a biztosítással rendelkező gazdálkodóknak.

A károsult gazdálkodók továbbá igénybe vehetik az agrárforgóeszköz vis maior hitelprogramot, amelynek kerete eredetileg hatmilliárd forint volt, de a kormány, a hasonló helyzetek kezelésére a közelmúltban további ötmilliárddal kiegészítette. "A kedvező kamatozású, három éves futamidejű és meglévő hitel kiváltására is felhasználható hitel, károsodott ültetvények esetében 500 ezer Ft/hektár összegig vehető fel" - közölte a minisztérium. A FruitVeB elnöke szerint viszont egy esetleges újabb hitel csak újabb teher a gazdálkodóknak, amit várhatóan nem mindenki tud majd kigazdálkodni - ezért mindenképpen hosszú távú megoldást kell találni a gondokra.