Egy nemzetközi kutatócsoport többféle adatsor elemzésére támaszkodva kísérelt meg pontos képet festeni arról, mekkora jégtömeg kerül a tengerbe az antarktiszi selfjégnyúlványok leszakadásakor.
![Forrás: [origo] Forrás: [origo]](http://static3.origos.hu/i/0802/20080226antarktis1.jpg)
Az amerikai Maryland Egyetem és a Colorado Egyetemen működő Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC), valamint franciaországi Toulouse Egyetem Geofizikai és Oceanográfiai Kutatóközpontjának (LEGOS) munkatársai a közelmúlt jégfogyását tanulmányozva pontosították, milyen mértékben csökkenhet az Antarktiszi-félsziget jégtakarója, és emiatt mekkora tengerszint-emelkedés várható.
"Egy selfjégmező leszakadása nemcsak az adott pillanatban fejti ki hatását, hanem évekkel, akár évtizedekkel később is további jégvesztést okoz" - mondta Christopher Shuman, a NASA Goddard Intézetének kutatója, egyben annak a tanulmánynak a vezetője szerzője, amely a Journal of Glaciology című szakfolyóirat weboldalán jelent meg július 25-én.
A selfjég a szárazföldről a tengerbe nyúló gigászi méretű jégnyelv, amely a tövénél a kiindulópontjául szolgáló jégtakaróhoz kapcsolódik, de a vége már a víz felszínén lebeg. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy egy ilyen selfjégtömeg leszakadása felgyorsítja a jégtakaró mozgását a tenger felé. Egyszerű hasonlattal ez olyan, mint amikor a fürdőkádból kihúzzák a dugót: a selfjégmezőre támaszkodó szárazföldi jégtakaró egy része "lefolyik".

A NASA és a francia CNES űrhivatal műholdképeit, valamint a NASA IceBridge projektjének légifelvételeit elemezve Shuman és kutatótársai részletes térképet készítettek a Larsen A és B selfjégtömegek 1995-ös és 2002-es leszakadása miatt jégvesztésről 2001 és 2009 közötti időszakban.
Megállapították, hogy a jégtakarók tengerszint feletti magassága körülbelül 150 méterrel csökkent. 2001 és 2006 között a jégfogyás mértéke elérte az évi 11,2 gigatonnát, ami a 2006 és 2010 közötti időszakban is csak csekély mértékben apadt: évente 10,2 gigatonnára. Bizonyítást nyert tehát, hogy az egyszeri jégvesztési katasztrófának hosszan elnyúló hatása van, amely a világtenger szintjét is komoly mértékben befolyásolhatja.
|
Cikkajánló |
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják.