Termesszen bambuszbiciklit!

Formára növesztett bambusz képezi a vázát annak a pillekönnyű, mégis rugalmas és masszív (szakkifejezéssel rekumbens) kerékpárnak, amelynek elkészítéséhez sincs szükség energiaigényes műveletekre, például gőzöléses hőkezelésre. A szerkezet hátránya, hogy forintban számolva a fabringák áráért nyolc hagyományos kerékpárt lehetne vásárolni.

Oldalról furcsa kézitáskára, szemből rovarra emlékeztet egy ausztrál diák fejlesztése, a fakerékpár. A szerkezet egy hagyományos fémbicikli alapanyag- és megmunkálási költségeinek töredékébe kerül, csak kicsit időigényes az Ajiro bambuszbringa előállítása, még akkor is, ha egyes bambuszfajták naponta akár egy métert nőnek. Az arborsculpture, vagyis a növényszobrászati irányzat legújabb terméke teljes mértékben megfelel a fenntarthatóság elveinek: a megfelelő alakzatban növesztett bambusz megmunkálásához nincs szükség gőzölésre vagy más energiaigényes műveletre.

Az autó és kerékpár ötvözésével született velomobil bambuszrostból font teteje véd az eső ellen, a fotelszerű ülés mögött szükség szerint tároló is kialakítható. Az ülés előtt középen található a hátsó kerekeket fékező kar, míg az első kerék áttételezés nélküli, vagyis fixi hajtású, ezzel is az egyszerűség elvéhez alkalmazkodva. A tervező szerint újra kellene gondolnunk a tárgyaink előállítását, mert a fenntarthatóságot az olyan formatervezés szolgálná a legjobban, amely arra törekszik, hogy a lehető legkevesebb alapanyagból és műveletek révén történjen a kivitelezés.

A kerékpártervező újítása az, hogy nem kivágás után alakította ki a bambuszból a formát

Az organikus kerékpár gondolata egyébként nem újdonság, létezik már bambuszbringa-összeszerelő tanfolyam is. A Calfee vagy a Renovo fából faragott mesterműveinek csodájára járnak: igaz, a komplett kerékpár maximum tízkilós tömegéhez 2500-3000 dolláros vételár társul. A bambusz azért felel meg bicikliépítés céljára, mert az acélhoz hasonlóan merev, de az alumíniumnál rugalmasabb, a rezgéseket jobban elnyelő vázat lehet építeni belőle.

Az időtényező más szempontból is fontos gondolat volt Alexander Vittouris, a Monash Egyetem hallgatója számára, aki ezzel a különleges járművel bekerült az ausztrál diákoknak kiírt James Dyson Award formatervezési verseny finalistái közé. "Ha az ember végigkíséri a leendő jármű előállításának, azaz formára növesztésének hosszas folyamatát, amely elhivatottságot és erőfeszítést igényel, megváltozik az alapanyag értékéről alkotott véleménye - a minden eldobható, lecserélhető jelszava immár maga válik elvetendővé" összegzi a tervező. Vittouris elmondása szeirn hatalmas ültetvényekről álmodik, ahol mindenki maga termeszthetné meg a bambuszbringáját.