Elpusztíthatná Hollandiát a két kilométeres mesterséges hegy

2011.08.23. 7:57

Egy két kilométer magas hegy anyagának előteremtése, odaszállítása és beépítése is hihetetlenül drága lenne, a fő kérdés azonban az, hogyan reagálna a nagyjából 30 kilométer vastag szilárd földkéreg egy ekkora tömeg odahelyezésére.

Néhány éve Jacob Tigges álmodott 900 méter magas hegyet a berlini Tempelhof repülőtér helyére, a minap pedig 2000 méteres hegy tervét dobta be a köztudatba Thijs Zonneveld holland újságíró, amely Hollandiában, Flevoland tartományban épülne.

Egy két kilométer magas hegy, ha csak a homok rézsűszögéből indulunk ki, egy legalább 6 kilométer átmérőjű, 25 négyzetkilométeres területet foglal el, térfogata mintegy 17 köbkilométer. Ha csak a laza üledék köbméterenkénti 2 tonnás tömegével számolunk, abból is 34 milliárd tonnás össztömeget kapunk, ez az alulra halmozott anyag tömörödése miatt akár 50 milliárd tonnáig is felmehet. Csak a szállítás tehát 2 milliárd forduló kamionokkal, és irdatlan magasságig fel is kellene vinni az anyag egy részét. A projekt pénzügyi szempontból nagyjából idáig tervezhető. Kérdés, hogy honnan lehetne ennyi anyagot előszedni, főleg egy olyan országban, ahol a legmagasabb hegy nem éri el a 350 métert, és évszázados projekt a területek el- illetve visszahódítása a tengertől, ami szintén nem kis (bár a hegy-projekthez képest elenyésző) anyagigényű.

A terv útjában álló legnagyobb akadály az, hogy ha 50 milliárd tonnát lepakolunk 25 négyzetkilométerre, azzal olyan irdatlan nyomást gyakorolunk a szilárd földkéregre, hogy az észrevehető mértékben besüllyed, benyomódik az alatta elhelyezkedő viszkózus földköpenybe. A jelenséget izosztáziának hívják, legnagyobb modern kutatója pedig éppen egy holland geofizikus, Felix Andries Vening Meinesz volt.

A természetes kiemelkedések alatt is ennek nyomát találjuk: az Alpok vagy a Himalája alatt a földkéreg több 10 kilométerrel vastagabb, mint a sík vidékek alatt. A tervezett holland hegy analógiája: a jégkorszakok alatt a Baltikum egyes részein több száz méter vastag jégtakaró rakódott le. Bár a jég sűrűsége a laza homokos üledékének csak mintegy a fele, és a vastagsága sem haladta meg a két kilométert, mégis annyira benyomta a Föld kérgét, hogy az napjainkban, a jégkorszak vége és a jég elolvadása után több mint tízezer évvel még mindig évente centiméteres nagyságrendben emelkedik!

Forrás: thijszonneveld.com

Zonneveld (középen) korábban félprofi kerékpárversenyző volt - a hegy szerinte arra is jó lenne, hogy a holland biciklisek változatos terepen tudjanak edzeni

A várható benyomódás mértékét meg is becsülhetjük, de éppen Hollandiában, Flevolandon még erre sincs szükség. Ez vidék ugyanis a mesterségesen épített szárazföldjeiről, a polderekről híres: a tengert töltik fel földdel, és így jutnak újabb szárazföldekhez - amelyek azonban alig egy méterrel emelkednek a tenger szintje fölé. Nyomjuk le ezt a vidéket csak 4-5 méterrel - és ennél ez az irdatlan hegy biztosan nagyobb süllyedést okozna -, és jön a katasztrófa, amely nemcsak a tengertől elhódított polderek területét, de az ország jelentős részét is tengerelöntéssel fenyegetné. Hogy a dolog még kockázatosabb legyen: elképzelhető, hogy a süllyedés földrengések kíséretében is történne; a hegy anyagánál lényegesen kisebb tömegű hegyvidéki víztározók víztömege is érzékelhető szeizmicitást okoz több helyütt a világban.

Gigantikus ötletek kiagyalásakor tehát gondosan meg kell nézni, milyen mellékhatásokkal járhat a megvalósítás. Nem véletlenül nincs két kilométeres hegy Hollandiában.

KAPCSOLÓDÓ CIKK