WikiLeaks: Magyarország nem akart szennyezési kvótát a repülőkre

2011.09.01. 15:34

Eredetileg nem pártolta Magyarország azt az uniós döntést, amely szerint minden, az EU területén le- és felszálló repülőgépre szén-dioxid-kvótát kell vásárolniuk a légitársaságoknak 2012. január elsejétől. A WikiLeaksen nyilvánosságra hozott táviratokból kiderül, hogy az amerikai diplomácia abban is közrejátszott, hogy Oroszország fogadta a paksi atomerőmű használt üzemanyagát.

Magyarország eredetileg nem támogatta, hogy az összes, az EU-ban működő légitársaságnak üvegházgáz-kvóták megváltásával kell ellensúlyoznia gépei szennyezését. Ez egy olyan diplomáciai táviratból derül ki, amelyet augusztus 26-án hozott nyilvánosságra számos más magyar vonatkozású üzenettel együtt a WikiLeaks. A 2009. február 12-én küldött, nem titkos, de csak belső használatra szánt távirat szerint az Egyesült Államok követsége a magyar illetékeseknek is kifejezte, hogy az amerikai kormánynak "komoly jogi és gazdasági kifogásai vannak" az EU döntésével kapcsolatban.

A budapesti nagykövetség erről Szoboszlay Miklóssal, az akkori Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium környezeti főosztályvezetőjével tárgyalt. Szoboszlay a távirat szerint arról beszélt, hogy Magyarország a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében tárgyalt volna a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátásáról, és kezdetben nem támogatta az Unió ETS-nek nevezett kötelező kvótakereskedelmi rendszerének kiterjesztését.

Szoboszlay arról is beszélt, hogy a repülőgépipart érintő korlátozások miatt ausztrál és japán kormányzati illetékesek is konzultáltak vele, de Magyarországnak nincs lehetősége arra, hogy az üggyel közvetlenül államközi szinten foglalkozzon. Az EU döntött, a tagállamoknak pedig ezt kötelességük érvényesíteni - mondta. A távirat megfogalmazása szerint Szoboszlay tisztában volt azzal, hogy a kötelező kvótakereskedelem érinteni fogja a turizmust, és azt javasolta, hogy az amerikai légitársaságok az EU határain létesítsenek átszállási és áruszállítási központokat. Az Európai Unió azért terjesztette ki a légi forgalomra is a kvótakereskedelmi rendszert, mert a gépek által kibocsátott üvegházgáz mennyisége 2012-ben eléri az 1990-es szint másfélszeresét, ez pedig ellentmond annak a célnak, hogy az EU egyötödével tervezi csökkenteni a mindenféle forrásból származó kibocsátást 1990-hez képest.

A 2009. decemberi, félig-meddig kudarccal zárult koppenhágai klímakonferencia előtt az Egyesült Államok élénk klímadiplomáciát folytatott Magyarországon is. Egy 2008. november 28-i távirat szerint April H. Foley akkori nagykövet tájékoztatta az USA kormányának álláspontjáról Szabó Imre akkori környezetvédelmi minisztert. A távirat szerint Szabó egyetértett Foley-val abban, hogy az üvegházgáz-kibocsátás és a klímaváltozás kezelésének folyamatába be kell vonni a kulcsfontosságú fejlődő országokat, vagyis Brazíliát, Indiát és Kínát, de úgy, ez ne érintse hátrányosan a gazdaságukat. A nagykövet Faragó Tiborral, a magyar kormány klímaügyi főtárgyalójával is találkozott.

A táviratban szereplő értékelés szerint a magyar kormány álláspontja nem gátolja az amerikai célok érvényesítését a Koppenhágát megelőző tárgyalásokon az ENSZ illetékes testülete, az IPCC ülésein. A nagykövet arról értesíti a washingtoni külügyminisztériumot, hogy a magyarok azt szeretnék, ha az USA határozott kibocsátáscsökkentést jelentene be, illetve többet szeretnének tudni a formálódó Obama-kormányzat terveiről klímaügyben.

Atomhulladék és biodízel

A budapesti követség környezetvédelmi témájú távirataiból kiderül, hogy az amerikai diplomácia és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) segítségével tudott Magyarország Oroszországgal megállapodni arról, hogy a szovjet fejlesztésű paksi atomerőmű használt fűtőanyagát Oroszországba szállítsák. Négyévi tárgyalás után az első szállítmány 2008 szeptemberében indult el, emlékeztet egy 2009 júniusában kelt távirat.

A dokumentumokban a bioüzemanyagokról is szó esik. Egy 2008. december 1-jei távirat szerint Bibók Zsuzsanna, a volt környezetvédelmi minisztérium levegő- és zajszennyezési, valamint közlekedési osztályának vezetője arról beszélt, hogy Magyarország gyakorlatilag önellátó lehet biodízelből. Bibók ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az EU bioüzemanyaggal kapcsolatos szabályozása tegye lehetővé, hogy az uniós piacra is eljusson az amerikai kukoricából gyártott etanol.

A washingtoni külügyminisztérium bioüzemanyag szempontjából is rangsorolta a nagykövetségeket: a lista szerint a budapesti képviselet azok közé tartozik, ahol könnyen be lehet szerezni biodízel-hajtású járművet, és elérhető az alternatív üzemanyag is. A táviratból kiderül, hogy a külügyminisztérium a gépjárműflotta-cserénél akkor veszi figyelembe az alternatív meghajtást, ha az elektromos vagy hibrid jármű ára legfeljebb 30 százalékkal magasabb a hasonló kategóriájú, hagyományos autóhoz képest.

KAPCSOLÓDÓ CIKK