Szél- és napvonatokra áll át a német vasút

Teljes mértékben átáll 2050-re a szélből, vízből és napsugárzásból nyert megújuló energiákra a német államvasút, a Deutsche Bahn. Az intézkedés legfőbb oka: az utasok kérték. Ráadásul az északi-tengeri szélerőművek áramát is a vasút hálózatát felhasználva szállítanák Dél-Németországba.

A Deutsche Bahn áramszükségletének egyötödét már most is megújuló forrásokból szerzi be, ám ezt az arányt 2014-ig 28 százalékra, 2050-ig pedig 100 százalékra kívánja emelni. "Utazóközönségünk kívánságára fokozatosan csökkentjük a nukleáris erőművekből származó energia részarányát a felhasználásban", mondta Hans-Jürgen Witschke, a DB energiaágazati igazgatója, akinek ezzel a bejelentéssel sikerült überelnie az ország ambiciózus energiaterveit.

A németországi döntéshozók ugyanis több mint egy évtizede nagy hangsúlyt helyeznek a megújuló energia mind szélesebb körű felhasználására, és a Fukusimában idén márciusban bekövetkezett nukleáris katasztrófa megerősítette ezt a politikai fordulatot. Jelenleg az ország energiaportfóliójának 17 százalékát teszi ki a zöld energia, az arányt 2020-ig 35, 2050-ig pedig 80 százalékra kívánják emelni.

A vasút felsővezetékeit felhasználnák a szélerőművek áramának szállítására is

A japán atombaleset hatására nyolc nukleáris erőművet nyomban bezártak, további kilencet pedig 2022-ig számolnak fel az országban. Csakhogy a német ipar óriásai, a vasúttal egyetemben, a legnagyobb felhasználói voltak az olcsó nukleáris energiának. A kieső kapacitást a fogyasztók, jelesül az utazóközönség nyomására zöld forrásból pótolja a DB. A környezetvédőknek nagyon tetszik az ötlet - már csak azért is, mert az évi 1,9 milliárd utast és 415 millió tonna árut szállító német államvasútnak évi 12 terawattóra (12 milliárd wattóra) a fogyasztása. Ez annyi, mint a 3,2 millió lakosú Berlin áramfelhasználása összesen, és a teljes német felhasználás 2 százalékát teszi ki. (Összevetésül: Magyarország éves áramfelhasználása 40 tWh)

A Berlint és Hamburgot összekötő, óránként 300 kilométeres sebességgel robogó intercity-járat egyetlen út során 4800 kWh áramot igényel, ami megfelel egy négyfős család éves energiaszükségletének. De még így is csak 46 gramm szén-dioxiddal terheli a környezetet kilométerenként, szemben egy átlagos autó 140 vagy egy repülő 180 grammjával.

A DB már tett néhány kísérletet a zöld energiaforrások kiaknázására, például a berlini főpályaudvar tetejét napelemekkel borították be: az évi 160 ezer kWh a pályaudvar fogyasztásának 2 százalékát fedezi. A vonalak némelyike, így a Hamburg és Saarland közötti vasút már most is 100 százalékban megújuló energiával működik.

"A környezetvédelem jelentősége napról-napra nő a szállítási szektorban, valóságos megatrenddé vált. A megújuló energia kétségtelenül drágább, mint a hagyományos, de ésszerű energiamixszel kiegyensúlyozható az árkülönbség. Bízunk abban, hogy döntésünkkel előnyre teszünk szert a piaci versenyben", tette hozzá Witschke, aki példát is szeretne mutatni a versenytársaknak.

Céljai eléréséhez a DB két szélerőművet építtetett Brandenburg mellett, és 1,3 milliárd eurós szerződést kötött a német energiavállalattal, amelynek értelmében az RWE évi 900 millió kWh energiát szolgáltat a vasút részére 14 vízierőműből - ennyi elegendő volna negyedmillió háztartásnak. Ám a 15 évre szóló szerződés csak a DB energiaigényének nyolc százalékát teszi ki.

Részben ezért is adtak hangot egyes iparági elemzők a kételkedésüknek. Szerintük az elgondolás csak akkor járhat sikerrel, ha sikerül meggyőzni az utasokat arról, hogy fizessenek többet a megújuló energián alapuló tiszta közlekedésért. Az Audi már most hajlandó ilyen presztízs-felárra, cserébe elmondhatja, hogy az amúgy nagyfogyasztású autókat környezetbarát módon juttatja a vevőihez.

Vasúton szállítanák a megújuló energiát Németországban
Minek óriási költséggel áramelosztó hálózatot kiépíteni az egyes országrészek között, ha a vasút üzemeltetésére szolgáló vezetékrendszert is igénybe lehet erre venni? Az észak-németországi szélerőművekből így 75 százalékkal olcsóbban lehetne az áramot eljuttatni a dél-németországi fogyasztókhoz. A német energiatermelés megújításának egyik legnagyobb feladata ugyanis az áramelosztó hálózat modernizálása. Hiába termelnek ugyanis például az északi-tengeri szélerőművek temérdek olcsó energiát, ha nem áll rendelkezésre olyan nagyteljesítményű vezetékrendszer, amelyen az energiát el lehetne juttatni a fogyasztókhoz. 2020-ig 3600 kilométernyi hálózatra volna igény, eddig azonban csak ezer kilométernyi vezetéket helyeztek üzembe.

A környezetvédők hevesen tiltakoznak bármely új vezeték felállítása ellen, a lehetséges egészség- és természetkárosításra hivatkozva. A meglévő vasúti nagyfeszültségű vezetékrendszer azonban megfelelőnek látszik a célra, ráadásul 7800 kilométer hosszúságban hálózza be Németországot. Az áramszolgáltatáshoz meg kell erősíteni a rendszert, ami kilométerenként legalább 250 ezer eurós költséggel jár. Ám ez is alig a negyede az új rendszer kiépítésének.