A klímaváltozás változtatta kemencévé Moszkvát

Vágólapra másolva!
Nagy valószínűséggel az éghajlatváltozás miatt következett be a 2011. nyári moszkvai hőhullám a potsdami klímakutató intézet tudósai szerint. A forróság még a 2003-as szélsőségesen meleg nyarat is felülmúlta Oroszország nyugati részén.
Vágólapra másolva!

Moszkvát 2010 júliusában sújtotta hőhullám. A potsdami klímakutató intézet (PIK) két tudósa azt vizsgálta, hogy a Föld felmelegedésének mely hatásai okozták a hőmérsékleti rekordokat.

Eredményeik szerint az orosz hőség kevésbé vezethető vissza az éghajlat természetes, rövidtávú ingadozásaira, 80 százalékos valószínűséggel a bolygó felmelegedésének hosszú távú trendjeibe illik - írta Stefan Rahmstorf és Dim Coumou az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.

A tavaly nyáron Oroszország nyugati részén tapasztalt forróság még a 2003-as szélsőségesen meleg nyarat is felülmúlta; sokhelyütt lobbantak fel pusztító tőzeg- és erdőtüzek. Összességében az elmúlt évtized a legforróbb volt az időjárási adatok rögzítésének száz évvel ezelőtti bevezetése óta - derült ki a nemzetközi adatokkal való összehasonlításból.

Forrás: NASA

A térképen a hőmérsékleti rendellenességek láthatók Oroszországban. A NASA kutatói a 2010 július 20-27. között, műholdról mért hőmérsékleteket vetették össze a 2000 és 2008 közötti adatokkal. Az átlagon felül forró térségek pirosasbarnák, míg az átlagon alul hűvösek kékesek

Elemzéseikhez a potsdami kutatók kétféle számítógépes szimulációt és a 19. század óta mért időjárási adatokat használtak. Az egyik forgatókönyv 64 százalékos közvetlen összefüggést mutatott ki a moszkvai hőhullám és a felmelegedés között, míg a másik modell 88 százalékra tette az összefüggés valószínűségét. A két szimulációt összevetve állapították meg a szakemberek a 80 százalékos valószínűséget.

A két klimatológus megvizsgálta a világ minden táján mért éves, valamint a júliusi moszkvai hőmérsékleteket. Miközben a hőségcsúcsok száma folyamatosan nőtt, addig a hidegrekordok száma nullához közelített. Eredményeik alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a hőhullámok számát hosszú távon nem ellensúlyozza majd a hidegrekordok csökkenése. "Valójában a havi hőmérsékleti rekordok gyakorisága már most többszörösére nőtt. Következtetésünk szerint az éghajlatváltozás sokkal több rendkívüli jelenséghez vezet a jövőben" - állapították meg a klímakutatók.