Elég lenne Magyarországnak a megújuló energia a Greenpeace szerint

Szigorú energiatakarékossági és hatékonyságnövelő intézkedések szükségesek ahhoz, hogy szinte teljesen megújuló energiával lehessen ellátni Magyarországot a 21. század közepére. Infografikákkal mutatjuk be az Európai Megújuló Energia Tanács és a Greenpeace javasolta energiareformot.

Ha minden marad a régiben, és Magyarország főleg atom-, gáz- és szénerőművekből nyeri az áramot, fosszilis hordozókból az energiát, akkor 2050-ben 1288 petajoule (PJ) energiát fog az ország egy év alatt elhasználni a 2010-es 1085 PJ helyett. Ezt az éves energiaigényt kellene szigorú takarékossági és hatékonyságnövelő intézkedésekkel 796 PJ-re csökkenteni az évszázad közepére. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy az országot túlnyomórészt megújuló források lássák el energiával - derül ki abból a tanulmányból, amelyet az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) állított össze a Greenpeace felkérésére.

A zöld szervezet kiadásában megjelent tanulmányt csütörtökön mutatták be a szakmai közönségnek budapesti Közép-Európai Egyetemen. A jelentés legizgalmasabb megállapításait infografikákkal mutatjuk be.

 

A Progresszív Energia[Forradalom] című tanulmány két forgatókönyvet is felvázol a megújuló energiára való átállásra. Az ambiciózusabb, "fejlett energia(r)evolúció" szerint a jelenlegi energiaigény körülbelül egyharmadát meg lehet takarítani a hatékonyság növelésével. Ennek egyik eszköze az okos áramhálózat, amely nem feltétlenül a nagy, a fél országot ellátó erőművek áramát osztja szét, hanem bekapcsolja a rendszerbe például egy irodaház homlokzatán elhelyezett napelempaneleket is.

 

A fokozatosan kivezetendő nukleáris és fosszilis energiatermelést jórészt pótolni lehet megújulókkal - a fűtést szinte teljesen (azaz 93 százalékban), a villamosenergia-termelést pedig 78 százalékban. A legfontosabb energiaforrás a tanulmány szerint a nap-, a szél-, a fenntartható biomassza- és a geotermikus energia lesz Magyarországon a következő négy évtizedben. A tanulmány azzal is számol, hogy a közlekedésben 2050-re 65 százalékra nő az elektromos autók aránya.

 

Az energiareformnak a következő az ára az EREC és Német Űrkutatási Intézet (DLR) energiahatékonysággal foglalkozó kutatóinak modellje szerint. A "energia (r)evolúció" forgatókönyv megvalósítása azzal jár, hogy 2030-ig 3 eurócenttel, azaz 9,5 forinttal lenne drágább kilowattóránként a megújulós áram, mintha maradtak volna a hagyományos erőművek. Azután viszont a megújulókkal termelt energia olcsóbb lenne, mint a hagyományos - ennek oka az, hogy a szakértők a földgáz, a szén és a kőolaj árának fokozatos drágulásával számolnak a készletek kimerülése miatt.

"Az új építésű szél- és naperőművek már most olcsóbban termelik az áramot, mint az új atomerőművek. Mivel a fukusimai katasztrófa hatásai még nem jelentkeztek az atomerőművek építési költségeiben, ezért ez az árelőny csak tovább nőhet. A megújulóenergia-iparágban háromévente megduplázódnak a beruházások, tavaly a beruházások értéke elérte a 211 milliárd dollárt világszerte" - mondta a tanulmány bemutatóján Sven Teske, a kötet greenpeace-es szerkesztője. (Teske egyúttal az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPPC klímajelentésének egyik szerzője.)

A reform feltétele továbbá, hogy fokozatosan leépítsék a fosszilis energiahordozók állami támogatását, az elosztóhálózatra való csatlakozásnál előnyben részesítsék a megújulós erőműveket, és jól meghatározott, állandó jövedelmet kell biztosítani a megújulós befektetőknek - áll a tanulmányban. Az összképhez tartozik, hogy az EREC a megújulóenergia-termelésben érdekelt cégek, szakmai szövetségek ernyőszervezete Európában.