Katasztrófák, amelyekre nem számítunk - "fekete hattyú"-vészhelyzetek 2012-ben

2012.01.11. 11:47

Ultramélységű kőolajkitermelés Brazíliában, földrengésveszélyes gázkitermelés az USA-ban: a túlpörgetett iparágak éppolyan veszélyesek lehetnek a környezetre és egyúttal a népességre, mint a világszerte egyre szélsőségesebbé váló időjárás. Három olyan jelenségegyüttest mutatunk be, amely nem nyilvánvaló módon fenyeget környezetszennyezéssel.

"Fekete hattyú" jelenségnek nevezi Nassim Taleb libanoni származású amerikai közgazdász, a New York-i Egyetem (NYU) kockázatmenedzselési professzora az olyan meglepetésszerű eseményeket, amelyek bekövetkeztére azért nem számítunk, mert a meglévő információkból nem vagyunk képesek levonni a megfelelő következtetéseket. Az európai ember egészen addig úgy hitte, kizárólag fehér hattyú létezik, amíg Ausztrália fölfedezésével ki nem derült: arrafelé a vízimadár fekete változata honos - innen kapta nevét a jelenség.

Fekete hattyúnak (vagy magyarul inkább fehér hollónak) minősíthetők az olyan ipari-környezeti katasztrófákat is, amelyek bekövetkezte az adatok alapján utólag könnyen igazolható. Ilyen például az ajkai vörösiszap-áradás, ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei már a tározó épülése idején, 1990 előtt jelezték, hogy a gát megrepedhet egy agyagréteg miatt. Három olyan jelenségegyüttest mutatunk be, amely hasonló módon fenyeget környezeti katasztrófával.

Kőolajszennyezés Latin-Amerika partjai mentén

Brazíliában nemsokára ismét rumot készítenek a cukornádból, nem biodízelt. Erre az elmúlt négy év szenzációs felfedezései adnak okot: az Atlanti-óceán talapzatában óriási földgáz- és kőolaj-lelőhelyekre bukkantak a brazil partoktól háromszáz kilométeres távolságban, hétezer méter mélyen.

A kétszáz km széles és nyolcszáz km hosszú Carioca mező harminc évre fedezi a szükségleteket, sőt Brazília a világ harmadik legnagyobb olajexportőrévé válhat. Már ha ki tudja termelni: az ásványvagyon zöme szakszóval ultramélységben, többnyire két kilométer vastag, instabil sóréteg (pre-salt) és sziklás üledék alatt húzódik, ami  kockázatossá teszi a kitermelést. A teljes feltáráshoz szükséges ezermilliárd (egytrillió, azaz 1012) dollárra becsült tőke és technológia ráadásul nem áll a latin-amerikai ország rendelkezésére, vagyis a kitermelési jogok egy részéért cserébe importálnia kell.

A felfedezés átrendezheti a világ kőolajpiacát. Az Egyesült Államoknak csak előny, ha nem kell a világ másik feléről, az arab országokból hozatnia a kőolajat, ezért az elmúlt években százmilliárd dolláros befektetéssel segítette a kitermelés beindítását. Az USA helyére beléphet az arab piacra Kína és India, ami még inkább föllendítheti mindkét ország gazdaságát és egyúttal üvegházgáz-kibocsátását.

Forrás: AFP
Ebédszünet a Petrobras olajfúrótornyán Angra dos Reisben, Rio de Janeirótól 180 km-re délre

Brazíliában azonban máris mutatkoznak jelei a kockázatvállalásnak: 2011. november 7-én egy hirtelen nyomásemelkedés hatására megrepedt az egyik tengeri fúrótorony csöve, aminek következtében háromezer hordónyi olaj ömlött a tengerbe. A Deepwater Horizon mexikói-öbölbeli olajkatasztrófája nyomán Brazíliában is szigorították a környezeti bírságokat, így a szennyezésért felelős amerikai Chevront a szövetségi ügyészség összesen 10,6 milliárd dollárra perelte be, továbbá a kitermelési jogának felfüggesztését is kérte. Elemzők azonban máris azt latolgatják, vajon a példátlan szigorral nem inkább a külföldi cégeket akarja kiszorítani a termelésből az ország, nagyobb lehetőséget teremtve a hazai Petrobras vállalatnak.

A jelenlegi szennyezés eltávolítása viszonylag zökkenőmentesen zajlott, a Chevron állítása szerint legfeljebb félhordónyi olaj maradt a felszínen, az sem fenyegeti a brazil partokat. Az ultramély kőolaj felszínre hozatala azonban csak most kezdődött. A Petrobras erőltetett ütemben a jelenlegi napi 2,8 millió hordónyi kitermelést 2020-ig napi 6,4 millió hordóra kívánja emelni, amiből kétmilliót exportálhat.

Mesterséges földrengés Észak-Amerikában

"Az átlagosnál nem lesz gyakrabban nagy erejű földrengés a közeljövőben" - jelentette be egy decemberi szakmai konferencián Andrew Michael, az amerikai földtani intézet (USGS) geológusa, aki az elmúlt száztíz év szeizmikus adataira alapozza előrejelzését. "De ritkábban sem" - tette hozzá a véletlenszerűségre hivatkozva.

A szakember a természetes eredetű földrengéseket elemezte, csakhogy az utóbbi időben az Egyesült Államok szerte olyan földmozgásokat is észleltek, amelyekről mind többen állítják, hogy a palagáz-kitermelés miatt megrepedő kőzetlemezek elmozdulása váltotta ki őket. A kitermelés során ugyanis több millió liter vizet pumpálnak nagy erővel a mélybe, hogy az megrepesszék a palagázt foglyul ejtő kőzetet. A gázt aztán kiszivattyúzzák, és helyére még több vizet nyomnak. Van, ahol robbantással próbálják összetörni a kőzetréteget.

Forrás: USGS
Az USGS fenti térképen lilával jelölték a leginkább földrengésveszélyes térségeket, míg az alsón rózsaszínnel a palagázmezőket

Az elmúlt hónapokban a földrengés szempontjából legvalószínűtlenebb helyszíneken észleltek földmozgásokat, az Ohio állambeli Youngstownban március és december között tizenegyet, a szilveszteri ráadásul az eddigi legnagyobb, négyes erősségű volt a Richter-skálán. A környéken intenzív palagáz-kitermelés folyik, amit most határozatlan időre felfüggesztettek. Ennek ellenére a mélybe pumpált víz még sokáig okozhat problémát, állítják a szakértők.

Az év során hasonló kiserejű rengéssorozatokat dokumentáltak Arkansas, Oklahoma, Texas és Brit-Kolumbia lelőhelyeinél. Az arkansasi szakfelügyelet be is záratott egy kutat, és közel háromezer négyzetkilométeres területre hirdetett gázfúrási moratóriumot, miután egy hónap alatt 1250 apróbb rengést detektáltak. Három másik kitermelés is leállt a környéken.

A földrengéseket nem feltétlenül a víz mélybe juttatásához szükséges kutak fúrása vagy a robbantás okozza. Az észak-angliai Backpool mellett 2011 folyamán két alkalommal észlelt, 1,5 és 2,3 erősségű rengéseket a független szakvélemény szerint az keltette, hogy a fúróvíz lejutott a kőzetlemez alatti rétegekbe, amelyeket át- meg átszövik az elmúlt évezredek rengéseinek repedései. A meggyengült kőzet pedig hajlamosabb az elmozdulásra, töredezésre.

Az Egyesült Államok kitermelői olyan információhiányban szenvednek, ami a fekete hattyú jelenség egyik alapfeltétele: a mélyben húzódó törésvonalakról egész egyszerűen azért nincs feltétlenül tudomásuk a vállalatoknak, mert az Egyesült Államokban nem kötelező szeizmikus vizsgálatot végeztetni az olaj- vagy gázkutak fúrása előtt.

Áradás veszélyeztet több amerikai atomerőművet

Az USA államait tavaly extrém mértékű tavaszi és nyári áradások sújtották a La Nina időjárási jelenség miatt, és ez idén folytatódhat. Az emelkedő vízszint több atomerőmű működését is megzavarta 2011-ben. Nebraskában a Missouri folyó kilépett medréből, és két erőművet körülvett - a létesítmények inkább szigeteknek látszottak az árvízben. Az amerikai szövetségi atomenergetikai felügyelő bizottság (NRC) már 2010-ben figyelmeztette az áradásban érintett egyik erőművet, a Fort Calhount, hogy elégtelen az árvízvédelmi rendszere. Később az erőművet üzemeltető omahai áramszolgáltató is figyelmeztetést kapott, hogy amennyiben nem javít a védműveken, azonnali leállítást kockáztat.

Míg egyes erőműveket a víz veszélyeztet, másokat az erősödő aszály. Texasban tavaly félmilliárd fa pusztult ki a hónapokig tartó szárazságban, a klímaváltozás miatt emelkedő átlaghőmérséklet hatására Arizona, Colorado, Idaho és Montana egyes részein az eddigieknél hatszor nagyobb területeket veszélyeztet erdőtűz. Az amerikai erdőtüzek oltását koordináló segélyszervezet (NIFC) szerint 2002 és 2010 között az országban évente átlagosan 28 ezer négyzetkilométer égett le, míg 2011-ben közel 35 ezer négyzetkilométer, ráadásul kétezerrel kevesebb tűzesetben.

Az Egyesült Államok atomerőműveinek építésekor a forralóvizes technológiát részesítették előnyben, amilyen a fukusimai létesítmény is. Ezek egyszerűbb szerkezetűek, mint a paksi nyomottvizes erőmű, ám mivel a radioaktív gőzt közvetlenül vezetik a turbinákra, és a hűtővíz is szennyezetté válik közben, fokozottan védeni kell őket a környezeti tényezőktől, mint amilyen egy földrengés, áradás vagy aszály miatt elapadó vízszint, netán erdőtűz lehet.

KAPCSOLÓDÓ CIKK