Hány font hasznot hajtanak a méhek?

A bruttó hazai termék (GDP) mintájára világszerte természetiérték-mutatót kellene bevezetni, hogy egy index fejezze ki, hogy egy adott országban milyen a levegő minősége, mennyire tiszta az ivóvíz és milyen a vadvilág. A javaslat a brit környezetvédelmi minisztertől származik az ENSZ nemzetközi környezetvédelmi konferenciája előtt.

A méhek által végzett "beporzási szolgáltatás" Nagy-Britanniában 400 millió font hasznot hoz évente a mezőgazdaságnak, de ezt az állapotot csak a vadvirágok megvédésével lehet fenntartani. Ezzel a példával érzékeltette Caroline Spelman brit környezetvédelmi miniszter azt, miért javasolja a brit kormány által felállított Természeti Tőke Bizottság (NCC), hogy mérni kéne egy adott ország jólétét a levegő minősége, az ivóvíz, a vadvilág és az egyéb természeti erőforrások szempontjából is.

Az új mutatót a gazdasági teljesítmény mérésére szolgáló bruttó hazai termék (GDP) mintájára kellene világszerte bevezetni. Spelman szerint a fenntartható fejlődés irányába vezető első lépés annak a tudatosítása, hogy mit is kell megvédeni. A bizottság első jelentését a brit pénzügyminisztériumnak fogja benyújtani.

A környezetvédelmi miniszter a természeti tőke értékét időről-időre rögzíteni kéne, hogy a "zöldkönyvelés" révén a lakosság pontos képet kapjon országa folyóinak, erdőségeinek és egyéb természeti értékeinek állapotáról. A természeti tőke pontos meghatározásával valóban sikeresek lehetnek a környezetvédelmi erőfeszítések - mondta a miniszter.

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal különálló kezdeményezésként már jó ideje keresi a megfelelő módszert az általános jólét (GWB, General Wellbeing) mérésére. Az elmélet szerint a "GDP+" átfogó képet festene Nagy-Britannia természeti kincseinek állapotáról és a pénzügyi mellett a lakosság elégedettségi szintjéről is.

A környezetvédelmi miniszter szerint a vállalkozások már most is mérik, hogy például a szén-dioxid-kibocsátásuk és a vízhasználatuk milyen hatással vannak a környezetre. Ehhez hasonlóan tudnák a kormányok is számításba venni a környezetre gyakorolt károkat, annak érdekében, hogy fenntartsák a halászathoz szükséges édesvizet, a tiszta levegőt biztosító erdőségeket és a turizmus szempontjából is meghatározó zöldterületeket.

A kezdeményezéssel Nagy-Britannia feltehetőleg kulcsszereplője lesz az ENSZ júniusi Rio +20 csúcstalálkozójának, amelynek résztvevői a fenntartható fejlődés terén elért eddigi eredményeket, illetve az új közös célokat fogják megvitatni. A tanácskozást a környezetvédelem történetében fordulópontnak számító, 1992-es rio de janeirói konferencia évfordulójára szervezi a világszervezet.

A húsz évvel ezelőtti konferencián indult el a folyamat, amely az üvegházgáz-kibocsátásokat korlátozó kiotói egyezményhez vezetett. A 2012-es tanácskozás célja a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának a biztosítása, az óceánok védelme, a környezetvédelmi bűncselekményekben eljáró nemzetközi bíróság felállítása és olyan ombudsman vagy biztos kinevezése, aki a környezettudatos szemlélet irányába tereli a jövő nemzedékeit.

Tudományos kutatók évtizedek óta jelezték, hogy a nemzeti össztermék nem feltétlenül fejezi ki egy nemzet állapotát - az ENSZ például olyan fejlettségi indexet használ, amelyben az oktatásnak és az egészségnek kiemelt súlya van. A riói konferencia előtt Nicholas Sarkozy francia államfő vetette fel, hogy a GDP-t a boldogság felmérésével is ki kéne egészíteni. A természeti értékek beárazása jól jön David Cameron brit kormányfőnek annak érdekében, hogy az ENSZ-csúcson a középpontba kerüljön - írja a The Telegraph brit napilap.