Elfér az árvíz a leapadt folyókban

Nem számít hirtelen olvadásra a vízügy, mert a melegebb légtömegeket hidegebbek váltják fel, plusz a Dunán és a Tiszán is alacsony a vízállás. Belvízvédelmi készültséget is csak Mezőberény környékén, három szivattyútelepen kellett elrendelni.

2011 január közepén már elöntötte a Duna a budapesti rakpartot

Szakaszosnak ígérkezik az olvadás az alacsonyabban fekvő térségekben, mert többször váltják egymást a hideg és a meleg légtömegek a Kárpát-medencében a következő hét napban. A magasabb hegyvidéki területeken továbbra is csak mérsékelt olvadás valószínű az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elemzése szerint.

A nagyobb magyarországi folyók vízjárását elsősorban a külföldi vízgyűjtőn kialakuló hidrológiai viszonyok határozzák meg. Az árhullámok nagysága tehát a hóolvadás ottani ütemétől és a  csapadék nagyságától, a talaj telítettségétől, a tározók állapotától függ. (Magyarország felszíni vizeinek több mint 95%-a a szomszédos országokból érkezik.)

2011-ben évszázados szárazság volt, így a folyókon alacsony a vízállás. Ugyan kisebb vízszintemelkedést okoz majd a következő egy hétre előrejelzett mérsékelt fölmelegedés, azonban emiatt várhatóan nem kell az árvízvédelmi készültséget elrendelni - mondta Láng István, az OVF főosztályvezetője.

A vízügyi igazgatóságok felkészültek a belvíz elvezetésére, a szivattyútelepek biztosítják az átemelést a folyókba, belvízvédelmi tározókba. Egyelőre csak Mezőberény környékén, három szivattyútelepen kellett elrendelnie első fokú belvízvédelmi készültséget csütörtök reggel 6 órától a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak.

A tavalyi aszály miatt szárazak a talaj mélyebb rétegei. Ezért a földeken elolvadó hó vize beszivárog, mihelyt a fagyott talaj kienged, ami kedvezőbb állapotokat teremthet a mezőgazdaság számára - mondta a vízügyi szakember.

A kék körök és négyzetek jelzik, hogy sehol sem volt árvízi készültség a Duna vízgyűjtőjén február 23-án reggel