Egy hétig sem bírta a jég a nádkombájnokat

Csak rövid ideig kedvezett az időjárás a nádaratásnak a Velencei-tavon, így a tervezett 300 hektár helyett mintegy 200 hektárról tudták csak levágni a nádat. Vigyázniuk kellett a víz felszíne fölé került nádrizómákra is.

Többnyire csak a partok mentén tudták vágni a száraz nádat a Velencei-tónál, mert a nagyteljesítményű betakarító kombájnokat mindössze hat napig bírta el a jég. Ezért a tervezett mennyiségnek csak a kétharmadát tudták betakarítani - mondta Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese.

Az enyhe télben későn jött a január végi fagy, ráadásul a tó rövid ideig maradt befagyva. Mindezen túl nehezítette a nádaratók munkáját az is, hogy fokozottan ügyelniük kellett arra, hogy ne sértsék meg az alacsony vízállás miatt víz felszíne fölött levő nádrizómákat, mivel azokból sarjadnak majd ki a növény fiatal hajtásai.

A tó vízfelületét mintegy ezer hektáron borítja nád. A teljes területet az utóbbi évtizedek nádaratáshoz kedvezőtlen időjárása miatt egyszer sem sikerült teljesen letakarítani, emiatt változó a learatott nád minősége. Azokról a területekről, amelyeket évről-évre learatnak, kitűnő minőségű nádat vágtak, a csak ritkán sorra kerülő részeken viszont kevésbé jó minőségű volt a vízinövény.

A kedvezőtlen időjárás miatt haszonnádból a tervezett 270 hektár helyett 100 hektárt tudtak learatni, a vízminőségvédelmi nádvágást pedig a tervezett 51 helyett 21 hektáron végezték el. A természetvédelmi területen mintegy 50 hektáron vágták le a száraz vízinövényt. A vízügyi igazgatóságnak április 30-ig ki kell takarítaniuk a tóból a nádvágás során keletkezett, partra sodort hulladékot, törmeléket.