Mediterrán kánikulák jönnek Magyarországon

2012.03.06. 17:58

Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején.

Akár egy hónappal tovább tartó nyár, közel ötvennel több kánikulai, hőhullámmal járó nap, egy hónappal rövidebb tél - így fest majd Magyarország éghajlata 2050-ben, illetve 2100-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének közös vizsgálata alapján. "A trend világos. Az ország éghajlatát gyakoribb melegrekordok és ritkábban előforduló hidegek jellemzik majd, ezen a téren a mediterrán jelleg erősödik" - mondta Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az [origo]-nak.

Száztíz év mérési adatai jelzik, hogy egyre inkább melegszik Magyarország éghajlata. Amióta műszeres időjárási megfigyelések léteznek, 1981 és 2010 között volt a legintenzívebb a melegedés. Ez a mindennapokban annyit tesz, hogy a múlt század elejétől kezdve máris nyolc nappal hosszabbodott meg a nyár, öt nappal több a kánikula (vagyis a hőhullám), ezzel párhuzamosan tíz nappal kevesebb a fagyos nap, mint a századelőn. (Nyárinak számít az a nap, amikor délben, kora délután melegebb van 25 Celsius-foknál, a hőhullámot pedig az jellemzi, hogy már a napi átlaghőmérséklet is több 25 foknál. Fagyos napon a hőmérséklet minimuma 0 fok alá kerül.)

Száraz tavaszok, hőségriadós nyarak

A hőhullámos napokból Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön lett több, míg a hegyvidékeken egyelőre kevéssé tapasztalható a jelenség. A fagyos napokból az északi, északkeleti országrészben volt kevesebb az utóbbi évtizedekben, sőt az Északi-középhegység kisebb régióiban akár egy hónappal is rövidebb ideig tart a fagy, mint a 20. század elején. Ha az országos átlagot nézzük, 13 nappal kevesebbszer süllyed a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá 1981 óta.

Forrás: OMSZ
A sárga és a vörös görbe azt jelzi, hogy évente, illetve évtizedenként miként alakult a nyári napok száma országosan 1901 és 2010 között. Az egyenes vonal a trendet jelzi, amely szerint a 110 év alatt átlagban nyolccal több a nyári nap. A térképen az látható, hogy főként az északi, magasabban fekvő területeken lett több a  nyári nap 1981 és 2010 között

 

Forrás: OMSZ
A sárga és a vörös görbe azt jelzi, hogy évente, illetve évtizedenként miként alakult a hőhullámos napok száma országosan 1901 és 2010 között. Az egyenes vonal  a trendet mutatja, amely szerint a 110 év alatt átlagban öttel több a hőhullámos nap. A térképen az látható, hogy főleg a középső és délkeleti területeken volt többször kánikula 1981 és 2010 között

 

Forrás: OMSZ
A kék és a sárga görbe azt jelzi, hogy évente, illetve évtizedenként miként alakult a fagyos napok száma országosan 1901 és 2010 között. Az egyenes vonal a trendet mutatja: a 110 év alatt átlagban 10 nappal kevesebbszer fagyott. A térképen az látható, hogy a keleti, északkeleti területeken csökkentek a leginkább a fagyos napok 1981 és 2010 között

 

Szárazabb lett a tavasz

Az esőt-havat nézve nem ennyire egyértelműek a változások, viszont a csapadékos napok száma várhatóan csökken - mondta Lakatos Mónika. Magyarországon a csapadék térben és időben egyaránt változékonyan oszlik el, így nehezebb megállapítani, mekkora az eltérés a megszokotthoz képest. Annyi mindenesetre biztos az 1901 óta eltelt tavaszokat vizsgálva, hogy a 110 év alatt csaknem egyötödével csökkent a csapadék mennyisége ebben az évszakban, és az őszi csökkenés is megközelíti a 15 százalékot - mondta a kutató.

Forrás: OMSZ
A sötét narancssárgával jelzett területeken nőtt a leginkább a száraz időszakok hossza tavasszal 1960 és 2010 között (azokról az egymást követő napokról van szó, amikor a napi csapadékösszeg kevesebb mint 1 milliméter)

 

Akár másfél hónappal is hosszabb lehet a nyár

A Magyarországra lefuttatott négy klímamodell eredményeinek összegzéséből kiderült, hogy átlagosan 9-25 nappal hosszabb lesz a nyár 2050-re. A keleti országrészben kell hosszabb nyárra számítani az évszázad közepére; a 21. század utolsó évtizedére ez fokozódik, és már negyvennel több nyári napra kell számítani az ország túlnyomó részén.

Az sem mindegy, hogy a nyári napok közül hány esetben van kellemes meleg, és hány napon van nyomasztó kánikula. A modellek szerint valószínűleg hosszabb ideig tartó kánikulára kell számítani a 21. század közepére és végére, bár tény, hogy ezen a téren nagyobb a bizonytalanság a négy modell között. Annyi azonban biztos, hogy délen és délkeleten kell több hőhullámos napra számítani, míg az Északnyugat-Magyarországon élők kevésbé fogják érzékelni ezt a változást.

Forrás: OMSZ

 

A modellszámítások alapján az is világos, hogy rövidebb lesz az igazi tél, vagyis csökken a fagyos napok száma. Országos átlagban még csak 15-28 nappal lesz kevesebb fagyos nap, de 2071 és 2100 között már 40-53 nappal. A változás a hidegebb, északi tájakon élőknek fog a leginkább feltűnni.

A kutatók következtetése az, hogy a 21. század végéig várhatóan gyakoribbá válnak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, nagy hidegekre viszont ritkábban kell számítani. Az is biztos, hogy már most is kevesebb a csapadékos nap, és hosszabb ideig fordul elő tartós szárazság. A század végére tovább nő a napi csapadékintenzitás, különösen nyáron, ami annyit tesz, hogy gyakrabban kell rövid ideig tartó, de erős záporokra, felhőszakadásokra számítani. A 21. század végén szárazabbak lesznek az évek, és különösen ősszel lesznek gyakoribbak a most még nem jellemző erős záporok. A nyári szárazság megnyúlik, és a század végére tavasszal és ősszel is hosszabb aszályokra kell számítani.

"A most közzétett kutatás jelentőségét az adja, hogy számszerűsítettük, milyen változásokat mutatnak a mérések, és milyen változások várhatók Magyarországon a hőmérsékleti és csapadékszélsőségek tekintetében Magyarországon. A vizsgálatokat az OMSZ-nek a teljes 20. századot felölelő, ellenőrzött megfigyelési adatbázisán végeztük, és a hazai klímamodellek eredményeit összegeztük ebben a munkában" - mondta Lakatos Mónika. A kutatás az IPCC (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete) 2011-es, a szélsőséges időjárási események kockázatait feldolgozó vizsgálatának kiterjesztése, amelyhez célzott, regionális vizsgálatokat végeztek az OMSZ és az ELTE kutatói.

KAPCSOLÓDÓ CIKK