Közel áll Grönland a teljes olvadáshoz

Jóval sebezhetőbb a grönlandi jég a globális felmelegedéssel szemben, mint korábban gondolták. Ha tartós lesz a klímaváltozás, Grönland ismét zöld szigetté válik, mert a jég évezredek múlva sem bír regenerálódni.

Az eddigi kutatási eredmények szerint ahhoz, hogy Grönland óriási mennyiségű jege teljesen elolvadjon, az lenne szükséges, hogy a Föld átlaghőmérséklete legalább 3,1 Celsius-fokkal emelkedjen meg az iparosodás előtti szinthez képest. A legújabb becslések szerint azonban már az 1,6 Celsius-fokos növekedés is pusztító hatással lenne a sziget jégtömegére, habár ehhez több tízezer évre állandósulniuk kellene a megváltozott hőmérsékleti feltételeknek. Az eredményről a Nature Climate Change folyóiratban közöltek tanulmányt a potsdami Éghajlati-hatásvizsgáló Kutatóintézet (PIK) és a madridi Complutense Egyetem kutatói.

A Déli-sarkvidék után Grönland rendelkezik a világ legnagyobb szárazföldi édesvíztartalékával. Ha elolvadna a sziget jégtakarója, akkor 7,2 méterrel növelné a világtenger szintje, elárasztva a torkolatokat és az alacsonyan fekvő szigeteket. Amennyiben a hőmérséklet emelkedését sikerül 2 Celsius-fokra korlátozni - ahogy azt az ENSZ klímakonferenciáján eldöntötték a felek -, akkor a teljes olvadása a következő ötvenezer éves intervallumban következne be Grönlandon.

A szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi ütemét figyelembe véve azonban a melegedés mértéke jóval meg fogja haladni ezt az értéket. "Amennyiben a globális hőmérséklet hosszú időn keresztül jelentősen meghaladja a 2 Celsius-fokos küszöböt, akkor a jég tovább olvad, és nem regenerálódik még akkor sem, ha az éghajlat több ezer év után visszaáll az iparosodás előtti állapotába" - mondta Andrej Ganopolski, a PIK kutatócsoport vezetője.

Ha nem sikerül korlátozni az üvegházgázok kibocsátását, a jégtakaró egyötöde már a következő ötszáz évben, míg a maradék a következő kétezer éven belül elolvadhat. Bár a teljes jégolvadás kockázata távolinak tűnik, a német, brit és spanyol kutatók szerint eredményeik jól rávilágítanak a jégtakaró sérülékenységére. "Emberi léptékkel mérve senki sem mondaná valami gyorsnak a folyamatot, de ha a földtörténeti múltat nézzük, akkor igenis annak számít" - mondta Alexander Robinson, a tanulmány vezető szerzője.

A helyenként több mint háromezer méteres vastagságot is elérő grönlandi jégtakaró állapotának kedvez, hogy ekkora tengerszint feletti magasságban fagyos az idő. Az olvadás hatására azonban a jég felszíne egyre lejjebb, melegebb szintekre süllyed, amely felerősíti az olvadási folyamatot. A jégmentessé vált sötét területek pedig jobban elnyelik a napsugarakat, és ahogy felmelegednek, a környező területek olvadását is felgyorsítják.