Hét év alatt 2,7 méterrel feljebb költöztek a szövetes (magasabb rendű) növények Európa déli hegyvidékein. A klímaváltozás miatt beindult folyamat a magashegyi fajok, számos ritka alpesi virág kihalásához vezethet.
Összesen hatvanhat európai hegycsúcs növényvilágát vizsgálták 2001 és 2008 között a dél-spanyolországi Granadai Egyetem, az Osztrák Tudományos Akadémia és a Bécsi Egyetem botanikusai. A kutatás szerint a globális felmelegedés miatt a hűvösebb klímához szokott fajok felfele terjednek. Az eredményt a Science folyóiratban közölték.
A szerzők szerint a magashegyi flórában új betolakodók jelennek meg a klímaváltozás miatt. A jelenség közép- és hosszú távon fenyegeti ezeket az ökoszisztémákat - áll a tanulmányban. A felfelé terjedés Pireneusokban és a Sierra Nevadában volt a legnagyobb, de jellemző volt a hatvanhat helyszín többségére. Szintén a klímaváltozás következménye, hogy a hegycsúcsokon átlagosan nyolc százalékkal több növényfaj él. A mediterrán térségben vizsgált tizennégy hegycsúcs közül nyolc esetében viszont csökkent a növényfajok száma a szárazság miatt.

A Sierra Nevada körülbelül 80 km hosszú hűvös sziget a mediterrán Andalúziában
Általában az északabbra fekvő hegycsúcsokon észleltek a kutatók a korábbinál több növényfajt. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezekben a térségekben kevésbé fenyegeti a kihalás az alpesi virágokat. "Attól félek, ez nem feltétlenül igaz" - mondta Michael Gottfried, a kutatás egyik osztrák koordinátora. "Az újonnan megjelenő növények általában elterjedtebbek, és emiatt a ritkább, hidegkedvelő alpesi virágok számára előnytelenül alakulhat a verseny".
A mediterrán hegycsúcsok gyakorlatilag hideg szigetekként emelkednek ki a jóval melegebb síkvidékeken. A melegedés miatt egyre kevesebb az éves csapadék a Sierra Nevadában, Korzika szigetén, az Appennineken és Krétán, emiatt hosszabbak a nyári szárazságok. A magasabb régiókban a csapadék hó formájában érkezik télen és tavasszal. A olvadásból származó víz létfontosságú az alpesi növényzet számára a növekedési időszakban.
A felfele terjeszkedő fajok és a klímaváltozás együttesen veszélyezteti a csak ezeken a tájakon jellemző, vagyis endemikus növényfajokat. Mivel a jelenség leginkább a mediterrán térséget érinti, a granadai kutatók egy marokkói csoporttal együttműködve a Nyugati-Atlasz magashegységi vidékén is vizsgálatokat folytatnak azért, hogy jobban megismerhetők legyenek az egész földközi-tengeri régiót érintő hatások.

Balra fent: az ürömfélék közé tartozó Artemisia granatensisnek csupán kétezer példánya ismert. A többi három növényfaj, a Plantago nivalis, Linaria nevadensis és a Chaenorrhinum glareosum szintén csak a Sierrában él
Kényszer alatt másznak a magyarok
A szűkösebb anyagi lehetőségek miatt a magyar hegymászók nagyon kockázatos dolgokat is bevállalnak a magashegységekben, ez is szerepet játszhatott Erőss Zsolt és Kiss ...
Kényszer alatt másznak a magyarok
A szűkösebb anyagi lehetőségek miatt a magyar hegymászók nagyon kockázatos dolgokat is bevállalnak a magashegységekben, ez is szerepet játszhatott Erőss Zsolt és Kiss ...
Kényszer alatt másznak a magyarok
A szűkösebb anyagi lehetőségek miatt a magyar hegymászók nagyon kockázatos dolgokat is bevállalnak a magashegységekben, ez is szerepet játszhatott Erőss Zsolt és Kiss ...
Miért ítélték halálra Jézust?
Pilatus az evangéliumban habozik, töpreng Jézus halálra ítélése előtt, noha a történetírók leírásából egy olyan ember képe bontakozik ki, aki nem retten vissza ...
Valami furcsa dolog történik a Nappal
Végre beindult a Nap: pár nap alatt négy óriási kitörés zajlott le rajta. Továbbiak is várhatók, és ezek már a Földre is hatással lehetnek. Ám a Nap az utóbbi időben ...
Húszezer kutya érkezett Budapestre
Több mint húszezer kutya lesz Budapesten a hét végi Kutya Világkiállításon. A rendezvényre 70 országból érkeznek kutyák, és számos olyan ritkaság is látható lesz, amiből ...
Szamárnak nem érdemes hátat fordítani
A szamarak sem agresszív állatok, de nagyobb egyéniségek a lovaknál, és a kedélyállapotuk is hullámzó. Ha rossz napjuk van, vagy éppen szaporodási időszakban ...
Máshol volt az ókor legendás csodája
Új eredmények szerint mégis létezett a legtitokzatosabb ókori csoda, a Szemiramisz függőkertje néven ismert, hatalmas építmény.
Ostroma után nyomtalanul eltűnt a Bastille
Luxusbörtön volt a Bastille, amelynek kiváló főztjét mindössze hét rab - köztük négy hamisító - ette 1789. július 14-én. Hahner Péter történész szavaival: "a párizsi nép ...
Már ölik a szúnyogokat Budapesten is
Két száraz év után idén ismét rengeteg a szúnyog, a Balatonnál 250 hektárral nagyobb a tocsogókkal fedett terület, ahol kikelhetnek. Itt már kedden, Budapesten pedig ...
Ne nyúlj a magyar koronához!
Hányszor látta egy magyar király a Szent Koronát? Életében csak pár alkalommal, hiszen a korona a történetének 99 százalékát egy láda mélyén töltötte. A Szent Korona nem ...
Mire költ a NASA a következő években?
Magáncégekkel építtet űrhajót, élesbe fordul a Mars kutatása, űrhajósai ott vannak az ISS-en, készül az újabb űrtávcső és a Cassini szonda lassan egy évtizede kering a ...
Tényleg a vízben éltek az ember ősei?
Az emberi evolúció egyik erősen vitatott elmélete szerint az ember őse bizonyos ideig vízi életmódot folytatott. A vízimajom-elmélet hívei jövő héten gyűlnek össze ...
Megfejtették a gyilkos barlang rejtélyét
Amerikai és spanyol kutatók kerestek megoldást arra a rejtélyre, hogy miért áll szinte teljes egészében csak ragadozókból egy spanyol barlangi kitöltés anyaga.
| Budapest | Miskolc | Pécs | Szeged | Zalaegerszeg | |
|---|---|---|---|---|---|
| Bükk | |||||
| Eperfafélék | |||||
| Pázsitfűfélék | |||||
| Tölgy | |||||
| Csalánfélék | |||||
| Gomba |
Mikor tör ki Kínából az új madárinfluenza?
Sürgősen rá kellene jönni, hogyan terjed a veszélyes vírus.
Saját útját filmezte végig egy csomag
Minikamerát és intelligens vezérlést szerelt postai csomagjába egy brit szaki.
Ha nincs király, jó a királynő is
300 éves a titkos szerződés, amelynek alapján életünket és vérünket ajánlottuk.