Az almásfüzitői vörösiszapon vitázik az MTA a Greenpeace-szel

Ne használják fel saját túlzásaik alátámasztására a Magyar Tudományos Akadémia szakmai kiadványaiban szereplő megállapításokat - erre kéri az MTA a Greenpeace Magyarországot, de más civil szervezeteket is. A Greenpeace az Európai Bizottsághoz fordult az almásfüzitői vörösiszap miatt.

Külön közleményben foglalkozik Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy olyan hírrel, amelyet a Greenpeace közölt az almásfüzitői vörösiszap-tározóról. "Az MTA arra kéri a Greenpeace Magyarországot, de más civil szervezeteket is, hogy az MTA szakmai kiadványaiban szereplő megállapításokat ne használják fel túlzó állításaik alátámasztására" - áll a válaszközleményben.

A Greenpeace Magyarország pontatlanul, a szövegkörnyezetből kiemelve, az eredetitől eltérő értelmezést tulajdonítva hozta nyilvánosságra az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének egyik könyvének megállapításait - közölte az akadémia. Az MTA arra hívja fel a figyelmet, hogy Katasztrófák tanulságai című kötetben a szerzők a közvetlenül a Duna mentén fekvő tározó gátait nem nevezik megbízhatatlannak, és nem írnak súlyos veszélyről. A 2011-ben megjelent kötetet Schweitzer Ferenc geológus, a MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója szerkesztette. (Korábban az [origo] is beszámolt a kutatónak az ajkai vörösiszap biztonságosabbá tételéről szóló javaslatáról.)

A hazai vörösiszap-tározókról szóló tanulmány utolsó bekezdése Almásfüzitőről így szól: "Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezethetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik".

Az MTA szerint könyv a veszélyes hulladékot tároló létesítményekben rejlő mindenkori veszélyekre hívja fel a szakemberek figyelmét, továbbá rávilágít a földtudományi és kutatások stratégiai szerepére a katasztrófák megelőzésében és a károk mérséklésében. A Greenpeace azt hangsúlyozza: veszélyeztetheti a gátak állékonyságát, hogy a tározók különböző ártéri üledékekre épültek.

A gátak stabilak - ezzel a közleménnyel lépett be a vitába a tározókat rekultiváló Tatai Környezetvédelmi Zrt. A cég szerint "hazugság" egy szerzőnek több kutatás által cáfolt állításait a tudományos akadémia véleményeként beállítani. A vállalat szerint a szóban forgó kötetben Viczián István 2001-ben készített, "tévedésektől hemzsegő" tanulmányának módosított változata szerepel. "A szerző állításait azóta a többi között az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Kooperációs Kutató Központjának kutatásai cáfolták" - mondja a cég.

A Greenpeace az Európai Bizottsághoz fordult Almásfüzitő ügyében. A szervezet az európai jogsértési eljárás megindítását kérte január végén. Elemzésük szerint a Tatai Zrt. úgy kapott engedélyt a veszélyes és nem veszélyes hulladékok keverésére és lerakására, hogy a magyar hatóságok nem vizsgálták kellőképpen, a vállalat tevékenysége milyen hatása lehet a tározó mellett fekvő, védett Natura 2000 területre. A kérelem alapján az Európai Bizottság már bekérte a dokumentumokat a magyar hatóságoktól.