WWF: Nincs még egy Föld a tartalékban

Ha mindenki a magyar életszínvonalon élne, két bolygóra lenne szüksége az emberiségnek. Az ökolábnyomuk a katariaknak a legnagyobb. A WWF szerint a kiszolgáltatott államok fizetik meg az árát a fejlett világ "elképesztő életszínvonalának".

Úgy él jelenleg az emberiség, mintha lenne tartalékban egy másik bolygója a Természetvédelmi Világalap (WWF) évente elkészülő, Jelentés az élő bolygóról című vizsgálata szerint. A WWF felkérte szakértők szerint az emberiség 50 százalékkal több természeti erőforrást használ ahhoz a mennyiséghez képest, mint amennyi fenntartható módon képes lenne visszapótlódni, vagyis megújulni. "Ha a tendencia nem változik, 2030-ra már két Föld sem lenne elég az emberiségnek" - áll a dokumentumban, amelyet André Kuipers, a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajós mutatott be.

A jelentés a környezetterhelést az úgynevezett ökológiai lábnyommal méri. Magyarország a fenntarthatóság tekintetében az EU élvonalába tartozik. Az egy főre jutó ökológiai lábnyom a harmadik legkisebb az Unióban Portugália és Bulgária után. Viszont ha az egész emberiség minden tagja annyi természeti erőforrást használna el, mint egy magyar átlagpolgár, akkor is két Földre lenne szükség.

A fejlett országok ökológiai lábnyoma átlagosan ötször akkora, mint a szegényeké. Az egy állampolgárra számított ökológiai lábnyom jelenleg Katarban, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Dániában, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Kanadában, Ausztráliában, Hollandiában és Írországban a legnagyobb.

Az 1970-es évek óta végzett felmérések szerint a természet, a fajok változatosságának csökkenése (a biodiverzitás pusztulása) a szegény országokban a leggyorsabb. A WWF szerint a kiszolgáltatott államok fizetik meg az árát a fejlett világ "elképesztő életszínvonalának", a fejlett államok viszont ezeket az országokat "nyersanyagforrásnak és szemétlerakónak" használják.

A brit tudományos akadémia, a Royal Society elemzése szerint az ökolábnyom-méréssel az a gond, hogy az emberiség változatos igényeit egyetlen mértékegységre, a földhasználatra korlátozza. Az akadémia szakértői szerint a WWF és más szervezetek által végzett elemzések jól jellemzik, hogy az emberiség egyre több természeti erőforrást használ, de hogy mikor növi ki végképp a Földet, az kérdéses.

A WWF jelentése tizenhat olyan, kiemelten fontos területet határoz meg, ahol mihamarabbi beavatkozásra lenne szükség ahhoz, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma ne növekedjen tovább. Ilyenek a fenntarthatóbb fogyasztási szokások, a természeti erőforrások értékének pontos meghatározása, vagy a táplálékhoz való egyenlő hozzáférés. A jelentés öt héttel az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciája (Rio +20) előtt jelent meg. (Az Egyesült Nemzetek 1992-ben Rio de Janeiróban rendezte meg az első, a környezeti problémákat a fejlesztéssel összekapcsoló nemzetközi tanácskozást.)