Elültették az első kínai szuperfákat Magyarországon

2012.06.02. 15:51

Ipari mennyiségben nyeli a szén-dioxidot, rendkívül gyorsan nő, és jobban ég, mint a keményfa. Ezt ígéri a zöldgazdasággal foglalkozó cégek új kedvence, a smaragdfa. Az első ültetvényt már telepítették Magyarországon, noha még csak most indul az a kutatás, amely kideríti, pontosan hogyan viselkedik a hibridnövény hazai klímán.

Gyorsan nő - két szóban így foglalta össze a Budapesti Corvinus Egyetem dísznövény-termesztési tanszékének tanára, miért látnak fantáziát a zöld gazdasággal foglalkozó cégek a császárfában. A fából kifejlesztett fajhibridből, az úgynevezett smaragdfából először telepítettek egy egész ültetvényt Zsanán. A Kiskunhalas melletti településen 560 darab fát ültettek el több mint egy hektáron.

A fejlesztés mögött álló cég szerint a smaragdfa nagy mennyiségben köti meg a szén-dioxidot. Törzséből nyolcéves növekedés után már egy köbméter faanyagot lehet kitermelni, amely csomómentessége miatt előnyös a bútoripar számára. Egy kiló száraz faanyag energiatartalma 4500 kilokalória (kcal), ami jelentősen több, mint egy kiló nyárfa 700 és egy kiló keményfa 2600 kilokalóriája. Emiatt a smaragdfát forgalmazó cégek szerint az anyag a barnaszenet is helyettesítheti, illetve energianövényként (fűtőanyagként vagy a biodízelgyártásban) is beválik.

Forrás: Wikipedia/Jean-Pol Grandmont
Kínai császárfa (Paulownia tomentosa)

A porcelánok csomagolására hasznosították a 19. században a Közép- és Nyugat-Kínában honos császárfa könnyű magvait, úgy, mint manapság a polisztirént. A csomagolásból kihulló és a kereskedelemben is kapható magvak révén agresszíven terjedt az Egyesült Államok keleti részén az 1840-es évektől, kiszorítva az őshonos fajokat, de ugyanez történt Japánban is. Hogy a smaragdfa valójában mennyire agresszív, még nem tudni, mert a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) mezőgazdaság-tudományi kara a múlt szerdán kötött szerződést a hibrid kutatásáról a "smaragdfa" védjegyet bejegyző céggel, a budapesti Sunwo Zrt.-vel.

Nem tudni, hogyan bírja a hazai klímát

"Annak idején a kínai busa halfaj behozatalakor is sok volt az aggodalom" - mondta erről dr. Kispál Tibor, a SZIE nemzetközi fejlesztési és trópusi osztályának kutatója az [origo]-nak. Annyi már most biztos, hogy a hármas hibridként több mint harmincéves munkával kifejlesztett fa "erősen vízzsaroló" növény. Nagy vízigénye miatt a zsanai ültetvényen csepegtető öntözőrendszert építettek ki. Ha egyéb feltételek miatt az ültetésének nincs akadálya, akkor olyan árvizes-belvizes területekre is lehetne telepíteni, amelyek más módszerrel szinte menthetetlenek - mondta Kispál Tibor.

Egy hektárnyi ültetvény, azaz félezer darab smaragdfa (Paulownia elongata) az Egyesült Államokban elvégzett elemzések szerint évente száz tonna szén-dioxidot nyel el, és hetvenöt tonna oxigént termel. Egy hétéves fáról évente hatvan kilogramm nitrogéntartalmú levél származik, egy-egy levél hossza elérheti a hetven centimétert; így zöldtrágyaként és takarmányként is felhasználható. Ahol elültetik, a mikroklímát is javítja a hőmérsékleti ingadozások enyhítésével, a légáramlás és a páratartalom befolyásolásával, valamint egyaránt ellenáll a plusz 40 fokos hőségnek és a mínusz 40 fokos fagynak a Sunwo céges blogja szerint.

Forrás: Wikipedia/Meneerke Bloem
Virágzó császárfa

"Azt viszont még nem tudjuk, hogyan viselkedik a Kárpát-medencében és Magyarországon. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy valóban ugyanazt a nagy környezeti teljesítményt produkálja-e, mint ami az amerikai szaksajtóban szerepel" - mondta Kispál Tibor. A smaragdfa csíráztatás alatt álló egyedei jelenleg a SZIE genetikai tanszékén találhatók, majd ellenőrzött, kísérleti körülmények között telepítik Isaszeg közelében. Az első csemetéket május 18-án, a növények napján ültették ki a biotechnológiai intézet kísérleti terén Gödöllőn.

"Amennyiben probléma van a növénnyel, a Sunwo vállalta, hogy eltünteti Magyarországról" - mondta a szakember. A kutatási programnak nincs meghatározott kifutási ideje, viszont egy-két éven belül már lesznek értékelhető vizsgálati eredmények, mivel valóban gyorsan növekvő fahibridről van szó - tette hozzá a SZIE munkatársa. A kutatás célja a megtermelt virágporra is kiterjed, mert az érdekes lehet a méhészek számára - mondta Kispál Tibor.

Szív alakú lapulevelek

Nem számít különlegesnek Magyarországon a smaragdfa elődje, a császárfa, mert parkokban, de magánkertekben is lehet találkozni vele - mondta az Sütöriné dr. Diószegi Magdolna, a Corvinus Egyetem dísznövény-termesztési tanszékének munkatársa az [origo]-nak. "Nagyon jellegzetesek a szív alakú, harminccentisre is megnövő lapulevelei és a húsz-harminc centis, liláskék virágzatai. Amikor elnyílik, nagyon érdekesek a toktermései. Ezért aztán arborétumokban, botanikus kertekben telepítették" - mondta. Az egyetem budapesti, Villányi úti arborétumában is van egy idős, nyolcvanéves példány, amely jól tűrte a mínusz 10 fok alatti hőmérsékleteket idén január végén.

A növény számos kertészetben megvásárolható, a szakember Érden több kertben is látott egy-egy példányt belőle. Szerinte a tulajdonosoknak a parkban sétálva tetszhettek meg a jókora virágzatok, ezért vettek maguknak is a fából. Kis felületű kertbe viszont nem tanácsos kiültetni, mert tíz-húsz méteresre is megnövő növényről van szó - mondta Diószegi Magdolna.

"A császárfa kedveli a napos, védettebb fekvésű területet. Tudományos nevét egyrészt I. Pál orosz cár egyik leányáról, Anna Pavlovna Romanováról kapta, aki II. Vilmos holland király felesége lett. A finoman szőrözött levelekről származik a faji jelző, a tomentosa" - mondta a szakember. Hátránya, hogy fiatal korában fagyérzékeny. A növény alapfaja is rendkívül gyors növésűnek számít: fiatalon három-négy méternyit is növekedhet egyetlen év alatt - mondta a dendrológus, a Corvinus szabadföldi dísznövény-termesztési munkacsoportjának a tanára.

KAPCSOLÓDÓ CIKK