Villámrekord a Balatonnál

Újabb vihar még nem múlta felül a 9-ei zivatarláncot, olyan sűrűn csapkodott miatta a villám. A villámcsapás is túlélhető, ha a feszültséget a bőr vezeti le. Szerencsére a felszínre lecsapó villámból háromszor-ötször kevesebb történik egy év alatt, mint amennyi a felhőkben pattan ki.

Még lehet egy-egy heves zivatar hétfőn a hidegfront miatt Dél-Magyarországon. Emberi áldozata nem volt eddig a júniusi zivatarszezonnak, de az anyagi károk több tízmillió forintra rúgnak. Péntek reggel például villámcsapás érte a Wizz Air Debrecen-London Luton járatának gépét, ezért az utasok 10 óra 10 perc helyett csak 15 óra 40-kor tudtak elindulni. A lecsapó villámok okozták a legnagyobb viharkárt június közepéig a Generali biztosítótársaság összesítése szerint.

A zivatar a levegő elektromos aktivitását jelzi az időjárás-előrejelzésekben, nem a csapadékot - figyelmeztetnek a meteorológusok. A leggyakrabban júniusi délutánokon villámlik az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint. "Eddig június 9-én villámlott a leginkább. A legtöbb villám a Balatontól délkeletre eső területen, a Székesfehérvár, Paks és Siófok közrezárta háromszögben volt" - mondta Horváth Gyula, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) távérzékelési osztályának munkatársa az [origo]-nak. Az OMSZ-nél 1998 óta működik a villámlást megfigyelő SAFIR rendszer (a rövidítés a francia Surveillance et Alerte Foudre par Interferométrie Radioéléctrique kifejezésből származik). Ennek segítségével egy-két kilométeres pontossággal lehet megállapítani, éppen hova csapott le a villám.

A legtöbb villám a Duna-Tisza közén, a Nyírségben és a Viharsarokban éri el a földfelszínt az OMSZ megfigyelései szerint. Itt egy négyzetkilométeren éves átlagban öt-hat villámcsapással kell számolni, azt is figyelembe véve, hogy május előtt és augusztus után már jóval ritkábban a zivatarok. Az 1998 óta gyűjtött adatok azt mutatják, hogy két és fél lecsapó villám éri az ország egy négyzetkilométerét éves átlagban számolva. Ennek ellenére a legtöbben a mennydörgéstől félnek leginkább, pedig már a veszély elmúltát jelzi (az elektromos kisülés rövid idő alatt felforrósítja a levegőt, ami kitágul, és a lökés hanghullámként terjed szét, a fénynél sokkal lassabban).

Védelmet nyújt az autó

A lecsapó villámok általában a környezetükből kimagasló objektumokat, magas fákat, épületeket, gyárkéményeket, póznákat, templomtornyokat "keresik", ám ez vízpart közelében nem így van. A nedves talaj, aljnövényzet is elősegíti a villámcsapás bekövetkezését.

Lecsapó villámok június 10-én Budapesten

Ha épületben tartózkodik az ember zivatar idején, érdemes minden nyílászáról azonnal becsukni. Nem ajánlott fémtárgyak, például lámpa, kályha közelében tartózkodni. A szabadban nem biztonságos közvetlenül a fák törzséhez állni - különösen igaz ez az erdő szélén álló fákra, mert a fa teteje éppúgy lehet kiemelkedő tárgy, mint a mezőn álló ember. A halált okozó villámcsapások egynegyede fa alatt történik a NOAA (Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet, az USA meteorológiai szolgálata) adatai szerint. Ezért a fatörzstől lehetőleg három-öt méter távolságra helyezkedjünk el.

Zivatar idején nem jó vasúti sínek és vezetékek közelében, vasszerkezetű hidak alatt tartózkodni. Ugyancsak veszélyes a hegycsúcs és -gerinc, valamint a barlangnyílás. Nyílt mezőn a legjobb stratégia, ha lekuporodva vagy a fűbe fekve várja ki a túrázó a vihar elvonulását. A kerékpárosok szálljanak le a nyeregből, tartózkodjanak a biciklitől minél távolabb. Szoros csoportban tartózkodni szintén veszélyesebb.

Közvetlenül villámlás előtt utolsó figyelmeztető jelként a hosszabb, frissen mosott hajú emberek hajszálai néha az égnek merednek: ilyenkor sürgősen fedett helyet kell keresni. Zivatar idején az autó tökéletes védelmet nyújt villám ellen, hiszen fémburkolata miatt Faraday-kalitkaként működik, azaz az elektromos töltéseket a burkolat levezeti.

Felhővillám Szentendre fölött június 11-én

Segítség kell a villámcsapás túléléséhez

A villámcsapást és a kóbor áramokat is túl lehet élni, mert a legtöbb esetben az elektromos töltés nagy része a bőr mentén lefutva földelődik, vagyis ritkábban károsítja a belső szerveket. A túlélési ráta viszont nagyban függ attól, hogy van-e a közelben valaki, aki elsősegélyt nyújt. A villámcsapás áldozata általában azonnal eszméletét veszti.

A súlyos sérülések mellett a csapás látászavart, a mennydörgés hangrobbanása miatt pedig átszakad a dobhártya. Azonnal értesíteni kell a mentőket. A beteget mindenképpen orvosnak kell ellátnia, mert ha életben is maradt, nem biztos, hogy szakszerű segítség nélkül túléli a balesetet - tanácsolják a mentők.

Napfényes, derült időben kevés, míg borult időben több villamosság van a légkörben. A villámlás kialakulásához szükség van a pozitív és a negatív töltések szétválására. A zivatarfelhők kialakulásához hevesen felfele áramló, meleg és nedves levegőre van szükség. A töltések szétválása az áramlásban összeütköző vízcseppek és jégszemek hatására következik be, vagyis akkor villámlik, ha már kialakultak olyan gomolyfelhők, amelyekben kellő mennyiségben fordul elő jég. A gomolyfelhőből kialakuló zivatarfelhő felső részében, az üllőben általában pozitív, a középső és alsó részében negatív töltéscentrum alakul ki. A legtöbb villám amúgy a felhő töltésközpontjai között pattan ki. Felhővillámból általában háromszor-ötször annyi fordul elő egy év alatt Magyarországon, mint lecsapóból az OMSZ adatai szerint.

Óbuda, május 3 (olvasónk felvétele)