Szmogot okoz a kánikula

Egyre több az ózon a levegőben, de nem a forró belvárosokban a legrosszabb a helyzet. A nyári szmog köhögést, nehézlégzést idézhet elő. Fokozott kockázatnak vannak kitéve a keringési, légzési betegségben szenvedők.

Csütörtökön az ózon nyolc órát át mért maximuma több városban haladta meg az egészségügyi határértéket jelző, köbméterenkénti 120 mikrogrammot. Pécsett a kültéri mérőállomáson pedig több mint 3 órán keresztül köbméterenkénti 180 mikrogramm ózont mértek. Szennyezett a levegő többek között Budapesten, Székesfehérváron, Ajkán és Szegeden (részletes térkép az Országos Környezetegészségügyi Intézet oldalán látható).

A nagy melegben délutánra romlik jelentősen a levegő minősége. A talajhoz közeli ózon a nyári szmog egyik fő alkotóeleme. A sztatoszférában jótékony hatású, az UV-sugárzást szűrő molekula nitrogén-oxidokból és illékony szennyező anyagokból alakul ki a talaj mentén a napsütés és a hőség hatására.

Az ózon képződéséhez szükséges vegyületek feldúsulását egyaránt elősegíti a nagy hőmérséklet, a szél, a napsugárzás, a páratartalom és a levegő keveredése. A legnagyobb ózonkoncentrációt általában nem a nagyvárosok központjában, hanem a város szélén, esetleg még távolabb mérik.

Az ózon elsősorban a kötőhártyát, az orr- és a első légutak nyálkahártyáját izgatja. Ez enyhe légzési tüneteket okozhat az intenzív mozgást végző gyermekeknél és felnőtteknél is. Súlyosbítja az idült légzőszervi betegségek és az asztma tüneteit, köhögést, nehézlégzést idézhet elő. Fokozott kockázatnak vannak kitéve a keringési, légzési betegségben szenvedő, főleg időskorú betegek, a légszennyezettségre érzékenyek. Nekik és a kisgyermekeknek azt javasolja a környezetegészségügyi intézet, hogy délutánonként minél kevesebbet tartózkodjanak szabadban.