Mécsesek, legendák és vörös nyomok Kolontáron

Jóval kevésbé fognak a vörösiszap pora miatt szenvedni a kolontáriak és a devecseriek. A tározókat olyan földdel borítják be, amelyet a katasztrófamentesítéskor szedtek le a talaj legfelső rétegéről a környéken. A bányakapitányság és Devecser polgármestere egyaránt cáfolja a károsultak érdekvédelmi egyesületét, amely szerint radioaktív salakpernyéből lenne a fedőréteg. Képes riport Devecserről és Kolontárról.

Boldizsár Zsolt a Rotary-házban hamarosan nyíló emlékkiállítás egyik fotójával - további képekért kattintson a fotóra!

Csaknem két évvel ezelőtt vörösiszap borította el Devecser és Kolontár jelentős részét. Még a távolabbi Somlóvásárhelyre is eljutott a zagy, amely  az erősen lúgos kémhatású marónátron miatt volt különösen veszélyes. Azóta kétmilliárd forint gyűlt össze a kármentő alapba, amelynek 70 százalékát Devecseren, 20 százalékát Kolontáron, a maradékot Somlóvásárhelyen fordítják a helyreállításra - mondta az [origo]-nak Devecser polgármestere, Toldi Tamás.

A sérült X-es és IX-es tározókazetták környezetszennyezők maradtak, annak ellenére, hogy a timföldet immár átalakított technológiával gyártja a Magyar Alumínium (Mal) Zrt. A száraz iszap pora miatt Kolontáron rendszeresen mértek rendkívül súlyos szállópor-szennyezést egy-egy szelesebb napon. A Mal hamarosan végez a tározók befedésével. Az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után Egyesület július végi közleményében azt állította, a tározókat szürke salakpernyével fedik le. Az anyag radioaktív egy általuk idézett tanulmány szerint, és veszélyeztetheti a környéken élők egészségét.

Öt-hat éve már nem szénnel működtetik az ajkai hőerőművet, így olyan salakpernye sem keletkezik, amelyet a tározóra rárakhatnának - mondta Toldi Tamás. Az érdekvédelmi egyesület állításait a veszprémi bányakapitány, Káldi Zoltán is cáfolta. A kazettákat olyan földdel borítják be, amelyet a vörösiszap-mentesítéskor szedtek le a talaj legfelső rétegéről a környéken. Toldi szerint ez jelentősen mérsékli a kiporzást. A bányakapitányság azt közölte a napokban, hogy amióta 2010 végétől hozzájuk tartozik az ellenőrzés, nem szállítottak salakpernyét a tározókra. A IX-es számú kazetta lefedését már befejezték, a X-ét félig elvégezték.

Felirat a mementóként meghagyott kolontári romházban - további képekért kattintson a fotóra!

Az iszonyatos erejű iszapáradat tíz ember halálát okozta, miután a X-es tározó gátja átszakadt 2010. október 4-én, 12 óra után pár perccel. A katasztrófa idején a tudósítások nem emelték ki, hogy az első, legnagyobb árhullám után még egy újabb szintemelkedés is bekövetkezett Devecseren, miközben folyamatosan ömlött az iszap - mondja Boldizsár Zsolt festőművész, aki fotóbemutatót rendez a tragédia második évfordulójára.

Arról van ugyanis szó, hogy Devecsert nem csak az első, pusztító nagy árhullám érte el a katasztrófa napján. Az első alkalommal Kolontáron végzett nagyobb rombolást az iszap és a folyadék. Devecseren ekkor még nem öntött ki a patakból az áradat. Ám néhány perccel később, az áradás közben a városban még egyszer emelkedni kezdett az ár szintje, amikor a közeli domboldalakról is elérte Devecsert egy visszalökődő második hullám. Ez már itt is hatalmas károkat okozott. Volt városbeli, aki éppen Kolontárra akart sietni, hogy ott segítsen a bajbajutottakon, amikor a második hullám lecsapott.

Azóta Devecseren már elbontották a Torna-patak partján a legsúlyosabban sérült épületeket - most rendezett park látható ezen a helyen. A Rotary-ház teraszáról be lehet látni az egykori, valóban katasztrófa sújtotta övezetnek számító részeket. E sorok írója, aki az iszapömlés napján a helyszínen volt, szinte rá sem ismert az akkor többnyire lezárt vagy vörösiszappal borított területre. "A devecseriek igyekeztek rendezni a környéket, beindul két új üzem is a városban, hogy munkát adjon az embereknek" - magyarázza Boldizsár Zsolt.

Mérőkocsi ellenőrzi a levegő tisztaságát az iszaptározók környékén - további képekért kattintson a fotóra!

A közeli erdős területen persze még ma is láthatók az iszapömlés maradványai a fákon. Az épületek közül viszont már csak egy-két házon vagy kerítésen emlékeztet az áradat magas szintjére a széles, vörösesbarna sáv. A festőművész említette első áradás, a közvetlen gátszakadás volt a pusztítóbb: a tározóhoz közelebb fekvő Kolontáron tíz ember vesztette életét. Később többségük holttestét Devecseren, a Torna-patak alsóbb folyásánál, a Várkertben találták meg.

Akármit is csinálnak a hatóságok, illetve a Mal Zrt., azért a Kolontár és Ajka közötti úton, amikor az iszaptározók mellett haladtunk el, még hosszú szakaszokon látszik, meddig folyt el a vörösiszap. A buszmegálló várakozója "nyakig" vörösre színeződött, a megálló táblája is vöröses színben tűnik fel. Ottjártunkkor mérőkocsival éppen a légszennyezést ellenőrizték a hatóságok. A környékbeliek igyekeznek eltüntetni a katasztrófa nyomait. Devecseren nem csak parkot alakítottak ki, felépültek az új házak is a károsultak elhelyezésére.

Kolontáron gyakorlatilag emlékparkká alakult a legsúlyosabban érintett terület. A Torna-patak partján meghagyták mementóként az egyik elsőként elöntött épületet, de a leszakadt hídon emléktábla, mellette pedig egy mécsesekkel ellátott emlékhely hívja fel a figyelmet a tragédia tíz áldozata közül az egyikre, arra a férfira, aki a patakon, illetve a hídon akart áthajtani kocsijával, hogy a túlsó oldalon rekedteken segítsen. (Az autójáról készült egyik fotó a devecseri kiállításon is szerepel majd.)

Vannak szinte már legendává szövődött történetek is. Devecseren például mesélik, hogy a vörösiszap fogságából, az egyik ház vörösiszappal elöntött lakásából kimentett, sokkos állapotban lévő nyolc hónapos terhes nő 2010 végén szülte meg egészséges kisgyermekét. A babának semmi baja, de a fenekén látható egy vörös folt...

A mementóként meghagyott kolontári épület a Torna-patak közelében - további képekért kattintson a fotóra!